Szájer a döntést a magyar polgárok és a Fidesz nemzetközi elismerésének nevezte. Lapunknak nyilatkozva kiemelte: a legfontosabb céljának az új tagországok térségeinek mielőbbi felzárkóztatását tartja. „A pozíció jó lehetőséget ad arra, hogy a magyar nemzeti érdekeket jól érvényesítsük az Európai Parlament legfontosabb és legnagyobb befolyással rendelkező frakciójában” – tette hozzá. Szájer József utalt arra, hogy az elnökségben jogászként szívesen foglalkozna ezzel a területtel. Elmondta azt is, hogy megválasztása után nem sokkal már részt vett azon a megbeszélésen, amelyet a néppárti és a szocialista frakció vezetése tartott.
*
A résztvevők megállapodtak abban, hogy az európai szocialisták adják az Európai Parlament elnökét a ciklus első felében, a második felében pedig a néppártiak. Ez utóbbi posztra egyébként a legnagyobb esélyesként Hans-Gert Pötteringet emlegetik, akit frakcióelnöki tisztségében tegnap óriási többséggel újabb két és fél évre megerősítettek. Az Európai Parlament képviselőcsoportjai tegnap hallgatták meg José Manuel Durao Barroso bizottsági elnökjelöltet. Szájer József közölte, hogy a néppárt természetesen továbbra is támogatja Barroso jelöltségét.
Az Európai Parlament (EP) szocialista frakciója ugyanakkor még nyitott kérdésként kezeli a leköszönt portugál kormányfő megválasztását, s mint arról Tabajdi Csaba, a csoport egyik magyar tagja lapunknak beszámolt, döntés csak Strasbourgban fog születni. A politikus elmondta, a szocialisták pozitívumként értékelték, hogy Barroso magát nem egyszerűen a konzervatív oldal jelöltjének tartja, hanem megválasztása esetén a huszonötök egészét kívánja képviselni. Tabajdi Csaba szerint Barroso kiváló kommunikátornak és kompromiszszumképes partnernek mutatkozott, noha a szociális és a munkahelyeket érintő témakörökben „kissé felületesnek tűnt”. A meghallgatás során Gurmai Zita, a frakció ugyancsak magyar tagja kérdést is intézett a bizottsági elnökjelölthöz. A politikus asszony a Magyar Nemzetnek kifejtette, Barroso támogatásáról biztosította azokat a pénzügyi terveket, amelyek értelmében a 2007-ben kezdődő, többéves pénzügyi-költségvetési időszakban a tagállamok összesített bruttó nemzeti jövedelmének évente 1,24 százaléka lenne felhasználható közösségi célokra, szemben a jelenlegi egy százalékkal. A szocialisták szerint mindez kellő összhangot teremtene a belső piac lehetőségei és a versenyképesség között. Gurmai Zita a meghallgatás során a jelöltről szerzett tapasztalatairól szólva elmondta: „Barroso profi politikus, tisztességesen felkészült, s pártokon felül álló személyiség.”
origo.hu
Kémbotrány 6 lépésben: a legsúlyosabb válság a magyar–ukrán kapcsolatokban
