Milyen a brazil hungaricum?

Az utóbbi hónapokban több alkalommal is arról szóltak a híradások, hogy tisztázatlan eredetű, illetve szennyezett fűszerpaprikát foglaltak le a hatóságok több Bács-Kiskun megyei paprikafeldolgozó cég telephelyén. Kérdés, hogy meddig tekinthető hungaricumnak a spanyol és dél-amerikai áruval kevert őrlemény.

Haág Zalán
2004. 10. 27. 16:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hazánkban évente öt-hat ezer hektáros termőterületen termesztett csöves paprikából nyolc-tíz ezer tonna őrölt paprikát állítanak elő, a fűszerpaprika hungaricumnak számít. S bár mind a termőterület, mind a megtermelt mennyiség csupán a kétharmada a rendszerváltás előttinek, hazánk így is a legjelentősebb fűszerpaprika-termelő és -exportőr. Az idehaza előállított őrlemény hatvan százalékát – mintegy ötezer tonnát – külföldön értékesítjük, a legnagyobb felvevőpiacnak Németország és Ausztria számít. Az utóbbi hónapokban számos botrány kapcsolódott a fűszerpaprikához, több alkalommal is az előírásoknak nem megfelelő, egészségre ártalmas őrleményt foglaltak le a hatóságok Bács-Kiskun megyében.
Így például, amint arról lapunkban is beszámoltunk, augusztusban közvetve Dél-Amerikából származó, de Spanyolországból behozott – és ott bejegyzett off-shore cégek révén spanyolországi papírokkal rendelkező – őrölt paprikában a megengedett határérték ötszörösének-tízszeresének megfelelő mennyiségű, a májra és a vesére ártalmas, továbbá rákkeltő hatású toxinokat (gombaspórákat) találtak a Bács-Kiskun megyei élelmiszer-ellenőrző állomás szakemberei két feldolgozóüzemben: Kalocsán és Sükösdön.
Tóth István, Kalocsa fideszes országgyűlési képviselője – akinek családja évtizedek óta foglalkozik paprikatermeléssel – aggodalommal figyeli a fűszerpaprika körüli anomáliákat. Szerinte több oka is van, hogy a magyar fűszerpaprikát a Dél-Amerikából behozottal keverik. A magyar paprika minősége kiváló (az említett gombatoxin nálunk nem, csak párás, meleg éghajlatú levegőn képződik), míg Dél-Amerikában az élelmiszer-egészségügy gyermekcipőben jár, ezért fordulhat elő az emberi egészségre ártalmas károsanyag-tartalom. Természetesen a dél-amerikai termék lényegesen olcsóbb, mint a magyar, hiszen a különböző feldolgozók háromszáz forintért veszik át a kétes vagy silány minőségű brazil paprika kilóját, majd kilencszáz forintos áron értékesíteni tudják az őrleményt. Ezzel szemben a hazai kis- és közepes termelők 1100–1200 forintos kilogrammonkénti áron tudják előállítani az összehasonlítatlanul jobb minőségű őrölt paprikát – mondja Tóth István. Mindennek az a következménye, hogy a nagy paprikagyártók nem vásárolnak elég paprikát a magyar termelőktől, hiszen ha a magyart keverik a dél-amerikai áruval, még akkor is stabil (ha nem is kiváló) minőségű termékkel tudnak a piacon megjelenni, s persze sokkal nagyobb haszonra számíthatnak.
Egy szeptemberi szakmai tanácskozáson Lakatos Lajos, a hazai piac negyven, s a világpiac három százalékát ellátó Kalocsai Fűszerpaprika Rt. elnök-vezérigazgatója nyilvánosan is elismerte, hogy a toxinbotrányban érintett Bács-Kiskun megyei vállalat egyike az ő cégük volt. Mint mondta, a Kalocsai Fűszerpaprika Rt. csak tavaly december óta importál fűszerpaprikát a szerény 2003-as hazai termés pótlására, a színanyagbeli minőség és a piaci pozíciók megőrzése végett. Lakatos hangsúlyozta, hogy a lefoglalt, szennyezett őrlemény tőlük nem került forgalomba, de megjegyezte: a gombatoxinnal fertőzött paprika Európa más országaiban „felhígítva” forgalomba hozható, a magyar szabályozás ugyanakkor szigorúbb ennél.
Vannak, akik a toxinbotrány mögött a konkurens cégek támadását sejtik a legnagyobb magyarországi paprikafeldolgozó cég ellen. Bár ez nem bizonyítható, maga Lakatos Lajos is nehezményezte, hogy a botrány kirobbanásakor az egyik rivális cég rögtön reklámozni kezdte saját paprikáját a megyei napilapban.
Tóth István szerint évtizedek óta tart a külföldi olcsó paprika beáramlása Magyarországra, ami jelentős mértékben hozzájárult a hazai termőterület csökkenéséhez. Az értékesítésben beálló zavar pedig a feketekereskedelem irányába tolja a termelőket – véli a fideszes honatya. Szakemberek egyébként a paprika feketepiacát 1500 tonnányira becsülik. Tóth István szerint a hazai gazdasági köröket sem igazán érdekli a magyar paprika sorsa, hiszen nem nagy volumenű kereskedelmi ügyletről van szó: az évi négy-öt ezer tonna őrölt paprika exportja „mindössze” harmincmillió dolláros értéket képvisel. Ugyanakkor, mivel hungaricumról van szó, különösen veszélyes a magyarnak feltüntetett paprikát más termékkel keverni – állítja az ellenzéki politikus, aki felteszi a kérdést: vajon számít-e a hazai gyártulajdonosoknak a magyar termelők sorsa és a magyar termékek jövője?

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.