időjárás 2°C Ferenc , Olívia 2022. december 3.
logo

Milyen a brazil hungaricum?

Haág Zalán
2004.10.27. 16:46

Az utóbbi hónapokban több alkalommal is arról szóltak a híradások, hogy tisztázatlan eredetű, illetve szennyezett fűszerpaprikát foglaltak le a hatóságok több Bács-Kiskun megyei paprikafeldolgozó cég telephelyén. Kérdés, hogy meddig tekinthető hungaricumnak a spanyol és dél-amerikai áruval kevert őrlemény.

Hazánkban évente öt-hat ezer hektáros termőterületen termesztett csöves paprikából nyolc-tíz ezer tonna őrölt paprikát állítanak elő, a fűszerpaprika hungaricumnak számít. S bár mind a termőterület, mind a megtermelt mennyiség csupán a kétharmada a rendszerváltás előttinek, hazánk így is a legjelentősebb fűszerpaprika-termelő és -exportőr. Az idehaza előállított őrlemény hatvan százalékát – mintegy ötezer tonnát – külföldön értékesítjük, a legnagyobb felvevőpiacnak Németország és Ausztria számít. Az utóbbi hónapokban számos botrány kapcsolódott a fűszerpaprikához, több alkalommal is az előírásoknak nem megfelelő, egészségre ártalmas őrleményt foglaltak le a hatóságok Bács-Kiskun megyében.
Így például, amint arról lapunkban is beszámoltunk, augusztusban közvetve Dél-Amerikából származó, de Spanyolországból behozott – és ott bejegyzett off-shore cégek révén spanyolországi papírokkal rendelkező – őrölt paprikában a megengedett határérték ötszörösének-tízszeresének megfelelő mennyiségű, a májra és a vesére ártalmas, továbbá rákkeltő hatású toxinokat (gombaspórákat) találtak a Bács-Kiskun megyei élelmiszer-ellenőrző állomás szakemberei két feldolgozóüzemben: Kalocsán és Sükösdön.
Tóth István, Kalocsa fideszes országgyűlési képviselője – akinek családja évtizedek óta foglalkozik paprikatermeléssel – aggodalommal figyeli a fűszerpaprika körüli anomáliákat. Szerinte több oka is van, hogy a magyar fűszerpaprikát a Dél-Amerikából behozottal keverik. A magyar paprika minősége kiváló (az említett gombatoxin nálunk nem, csak párás, meleg éghajlatú levegőn képződik), míg Dél-Amerikában az élelmiszer-egészségügy gyermekcipőben jár, ezért fordulhat elő az emberi egészségre ártalmas károsanyag-tartalom. Természetesen a dél-amerikai termék lényegesen olcsóbb, mint a magyar, hiszen a különböző feldolgozók háromszáz forintért veszik át a kétes vagy silány minőségű brazil paprika kilóját, majd kilencszáz forintos áron értékesíteni tudják az őrleményt. Ezzel szemben a hazai kis- és közepes termelők 1100–1200 forintos kilogrammonkénti áron tudják előállítani az összehasonlítatlanul jobb minőségű őrölt paprikát – mondja Tóth István. Mindennek az a következménye, hogy a nagy paprikagyártók nem vásárolnak elég paprikát a magyar termelőktől, hiszen ha a magyart keverik a dél-amerikai áruval, még akkor is stabil (ha nem is kiváló) minőségű termékkel tudnak a piacon megjelenni, s persze sokkal nagyobb haszonra számíthatnak.
Egy szeptemberi szakmai tanácskozáson Lakatos Lajos, a hazai piac negyven, s a világpiac három százalékát ellátó Kalocsai Fűszerpaprika Rt. elnök-vezérigazgatója nyilvánosan is elismerte, hogy a toxinbotrányban érintett Bács-Kiskun megyei vállalat egyike az ő cégük volt. Mint mondta, a Kalocsai Fűszerpaprika Rt. csak tavaly december óta importál fűszerpaprikát a szerény 2003-as hazai termés pótlására, a színanyagbeli minőség és a piaci pozíciók megőrzése végett. Lakatos hangsúlyozta, hogy a lefoglalt, szennyezett őrlemény tőlük nem került forgalomba, de megjegyezte: a gombatoxinnal fertőzött paprika Európa más országaiban „felhígítva” forgalomba hozható, a magyar szabályozás ugyanakkor szigorúbb ennél.
Vannak, akik a toxinbotrány mögött a konkurens cégek támadását sejtik a legnagyobb magyarországi paprikafeldolgozó cég ellen. Bár ez nem bizonyítható, maga Lakatos Lajos is nehezményezte, hogy a botrány kirobbanásakor az egyik rivális cég rögtön reklámozni kezdte saját paprikáját a megyei napilapban.
Tóth István szerint évtizedek óta tart a külföldi olcsó paprika beáramlása Magyarországra, ami jelentős mértékben hozzájárult a hazai termőterület csökkenéséhez. Az értékesítésben beálló zavar pedig a feketekereskedelem irányába tolja a termelőket – véli a fideszes honatya. Szakemberek egyébként a paprika feketepiacát 1500 tonnányira becsülik. Tóth István szerint a hazai gazdasági köröket sem igazán érdekli a magyar paprika sorsa, hiszen nem nagy volumenű kereskedelmi ügyletről van szó: az évi négy-öt ezer tonna őrölt paprika exportja „mindössze” harmincmillió dolláros értéket képvisel. Ugyanakkor, mivel hungaricumról van szó, különösen veszélyes a magyarnak feltüntetett paprikát más termékkel keverni – állítja az ellenzéki politikus, aki felteszi a kérdést: vajon számít-e a hazai gyártulajdonosoknak a magyar termelők sorsa és a magyar termékek jövője?

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.