A Kemenesalja Kft. ajánlata öszszességében nem felel meg a privatizációs célkitűzéseknek, elfogadása a vagyonértékhez viszonyítva jelentős értékvesztéssel jár – olvasható abban az előterjesztésben, amely az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. 2004. december 21-i ügyvezetői értekezlete elé került. Igaz, a szerző azt is megjegyezte, hogy a Komáromi Mezőgazdasági Rt. pénzügyi helyzete kritikus, az egykori állami gazdaságnál elkerülhetetlen a tőke jelentős emelése. Az ÁPV Rt. vezetősége a figyelmeztetés ellenére meghozta döntését a gazdaság eladásáról: a vállalat 1,14 milliárd forintos névértékű, az „aktualizált” becslés szerint is 553,5 millió forintot érő 80,6 százaléknyi részvénycsomagjához mindössze 201 millió forintért juthatott hozzá a Kemenesalja Kft. A hárommillió forintos alaptőkéjű, a privatizációs ügylet előtt néhány héttel létrehozott cég emellett a hitelek visszafizetésére és 480 millió forintos tőkeemelésre tett ígéretet az agrárvállalatban.
A komáromi gazdaság mutatóinak tanulmányozásából kiderül: zsíros falatot szerzett meg a nemzeti vagyonból a Vas megyei Kemenesmagasiba bejegyzett Kemenesalja Kft., amelynek tulajdonosai között megtalálható Raskó György volt MDF-es politikus mellett a forrásaink szerint helyi „zöldbáróként” számon tartott Raschka Zsolt. A részvénytársaság 2003-ban ugyanis több mint hárommilliárd forint árbevételt ért el, bár a húsipar válsága miatt jelentős veszteséget termelt. A friss adatokból viszont már a pénzügyi helyzet jelentős javulására lehet számítani, s további bizakodásra adhat okot, hogy a vállalat a korábbi éveket sorra nyereséggel zárta. A szerény vételárért több mint száz hektár szőlő, borászat, több ezer hektár szántóterület bérleti joga, korszerű sertéstelep, mintegy kétezer szarvasmarha és egy nemrég teljeskörűen felújított húsfeldolgozó került az ad hoc vállalkozás többségi birtokába. A privatizációs eljárás gondosságát megkérdőjelezi a Kemenesalja Kft. vételi ajánlata, amelyet az ilyen tendereknél teljesen szokatlan módon kézzel írtak. Hasonló papírfecnin tett – helyesírási hibáktól hemzsegő – ajánlatot a meghívásos pályázaton végül alulmaradt Inicia Rt. is.
Koleszár István, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója azon kérdésünkre, hogy milyen gyakorisággal tesznek milliárdos állami vagyonra írásban néhány mondatos, helyesírási hibákat tartalmazó ajánlatot, leszögezte: a kézzel írt ajánlat éppúgy hivatalos, mint amit számítógéppel készítenek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kérdést meglehetősen demagógnak tartja, hozzátéve: a helyesírási hibák nyilván azért kerültek a szövegbe, „mert zavarban volt a fiú”. – Attól függ, hogy kinek milyen a lelki állapota egy-egy ilyen dokumentum elkészítésekor… – magyarázta Koleszár. Az ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint a privatizációs eljárás közjegyző előtt zajlott, így a történtekről csak a jegyzőkönyvek áttanulmányozása után lehet teljes képet alkotni. Koleszár leszögezte, hogy az ügy kapcsán az ÁPV Rt.-nek nincs takargatnivalója, és mint mondta, efelől lapunk is nyugodt lehet. Hangsúlyozta, hogy vizsgálatot kezdeményez annak kiderítésére, miképpen kerülhettek hivatalos belső dokumentumok a Magyar Nemzet birtokába.
Raskó György volt MDF-es képviselőnek, az Állami Vagyonügynökség egykori igazgatótanácsi tagjának nem a komáromi az első bevásárlása az agrárpiacon: az Antall-kabinet földművelésügyi minisztériumának közigazgatási államtitkára több tucat vállalkozás mellett érdekelt a Raskó és Pap Mezőgazdasági Kft.-ben, a Royal Tokaji Kft.-ben és a Csopak Rt.-ben. Ez utóbbi társaság igazgatótanácsában megfordult Medgyessy Péter volt kormányfő és Huszty András, a Magyar Fejlesztési Bank korábbi elnöke is.
Milliárdoktól esett el az ország. Összesen 1,06 milliárd forint folyik be az ÁPV Rt. kasszájába a Bácsalmási Agráripari Rt., az Alcsiszigeti Mezőgazdaság Rt. és a Komáromi Mezőgazdasági Rt. múlt decemberi eladásából. Az összeg 3,8 milliárd forinttal kevesebb, mint amennyi a még 2003-ban készült, de 365 napig érvényes vagyonkezelői valós piaci értékelésben szerepel – írtuk meg korábban. A vagyonértékelés alapján az alcsiszigeti gazdaság 1,4 milliárd forintot, a Bácsalmási Agráripari Rt. 1,6 milliárdot, míg a Komáromi Mezőgazdasági. Rt. 1,8 milliárd forintot ér. Szabó Csaba, az ÁPV Rt. agrárigazgatóságának egykori ügyvezető igazgatóhelyettese, a Fidesz gazdatagozatának elnökségi tagja a vállalatok eladásáról úgy nyilatkozott lapunknak: „Azt hittem, a rablóprivatizáció befejeződött a spontán privatizáció idején, de úgy tűnik, tévedtem”. Mint mondta, ez a példa is azt mutatja, hogy hamis az ÁPV Rt. – illetve a kormány – azon kommunikációja, amely a privatizációt a magas árbevétellel indokolja. (H. E.)
