Az ügynöktörvény tervezetén az MSZP nem a volt hálózati személyek nyomására módosított – mondta el lapunk kérdésére Burány Sándor, a párt frakcióvezető-helyettese. „Sok levelet kapunk, de ezek nem változtatták meg szándékainkat” – jegyezte meg. Ismert, hogy az elmúlt hetekben az állambiztonsági szolgálatok volt tagjai írtak levelet a szocialistáknak, amelyben azt helyezték kilátásba: ha a törvényt eredeti formában fogadják el, akkor nyilvánosságra hozzák azokat az iratokat, amelyek bizonyítják, hogy az állambiztonsági szervek közvetlen pártutasításra dolgoztak. Egyes konkrét megfigyeléseket a párt különböző vezetői rendeltek el, és a kész jelentéseket nemhogy elolvasták, de volt, amikor széljegyzetekkel is ellátták.
*
Ezzel kapcsolatban Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője kifejtette: nagyon meglepődne, ha „bárkit is relevációként érne”, hogy a pártállam idején mindent az MSZMP irányított. – Ha valakinek van ilyen irat a birtokában, hozza nyilvánosságra – tette hozzá. (Ismeretes, Lendvai Ildikó 1984 és 1989 között az állampárt központi apparátusában előbb munkatárs volt, majd a kulturális alosztályt vezette.)
Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője jelentős visszalépésként értékelte a szocialisták múlt héten visszavont, majd újra benyújtott ügynöktörvény-javaslatát. Az jelenlegi állapotában a szabad demokraták részére nem elfogadható – szögezte le. Arra szólította fel a szocialistákat, hogy olyan előterjesztést készítsenek, amely a közösen elfogadott elvek talaján áll. Burány Sándor szerint a legújabb verziójuk is a közös alapelvek alapján készült, ugyanakkor bejelentette, hogy frakciója benyújtotta azt az alkotmánymódosító javaslatát a parlamentnek, amely biztosítaná az állambiztonsági papírok nyilvánosságát és hangsúlyozná a múlt megismerésének fontosságát is. Fodor kifejtette: az SZDSZ nem támogatja az alaptörvény módosítását, a javasolt megoldásnak a jogállamiság talaján kell állnia.
Az MSZP legújabb ügynöktörvény-változatával kapcsolatban a múlt hét végén robbant ki a botrány. Az eredeti változat szerint nyilvánosságra kerülhetett volna az ügynök, az operatív kapcsolata és a hivatásos alkalmazott személyi adatai, foglalkozása, a beszervezés körülményei. Az új változat ezt korlátozná, ugyanis továbbra is fennmaradna azon személyek adatainak és a velük kapcsolatos iratanyagok titkossága, akiket 1990 februárját követően az új titkosszolgálatok bármennyi időre, akárcsak néhány hónapra is átvettek. Ezekbe a dokumentumokba semmilyen bizottság nem tekinthetne bele. Az eggyel korábbi változat szerint egy, részben civilekből, részben a kormány meghatalmazottjaiból álló négytagú testület korlátlanul betekinthetett volna a szolgálatoknál lévő iratokba. Az ügynöktörvény-tervezet jelenlegi szövege szerint viszont maradna az a szabályozás, amelynek értelmében a szolgálatok bizonyos iratokat kvázi szupertitkosnak minősíthetnek, és azokat maguknál tarthatják. Fodor Gábor szerint ezzel egy olyan kiskaput kapnának a szolgálatok, amellyel önkényesen tarthatnának vissza iratokat.
Másodpercekkel a dudaszó után is látványos gólt szerzett a magyar válogatott
