A híres kolozsvári református templomról, a Farkas utcairól írta könyvét Herepei János (1891–1970) történész és levéltáros. Munkájában a kolozsvári születésű alkotó áttekinti a Szamos-parti város múltját és nevezetes műemlékeit, különös tekintettel azokra, amelyek a református valláshoz kötődnek. Igazán nem kell messzire mennie a jeles szerzőnek, hogy e gazdag és részben ismeretlen kincseket felszínre hozza a régebbi korokból meg a félmúltból, hiszen ott született a Farkas utcai templom tőszomszédságában álló Herepei-házban, s nagyapja és apja is – mindketten Gergely névre hallgattak – kálvinista lelkipásztorai voltak a templomnak.
A történész gazdag hagyatékának, amelyet tanítványai gondoznak, ez a kötet immár a negyedik darabja. Herepei korábban közreadott munkáiban beszámol a kalotaszegi templomok és temetők elfeledett kincseiről, illetve Kolozsvár történeti helyrajzával kapcsolatban hoz felszínre érdekes és ismeretlen adatokat.
E művében a kutató sorra veszi a város nevezetes református emlékeit, majd áttekinti a Farkas utcai templom múltját, az ott szolgált jeles egyházfiak névsorát, a kántorokat és orgonistákat, tanárokat, diákokat és „bibliothecariusokat”, azaz könyvtárosokat. Ezután egy-egy nevezetes műtárgyat vesz nagyító alá, például a Rákóczi-kelyhet, amelybe bevésve ez áll: „Coloswarat Broser Istvan Czinalta Anno 1.6.4.0.”. Kikutatja a – Párizst és Bécset is megjárt – helyi illetőségű Broser ötvösmester életútját. Majd áttér az ugyancsak a Farkas utcában őrzött „Lorántffy Zsuzsanna-féle bársonytakaróra”, amelyet – a korabeli feljegyzés szerint – „Kgls Fejedelem Aszszonyunk ajandekozott Ecclesiánkhoz”.
Külön figyelmünkre tarthatnak számot azok a XVII–XVIII. századból való „ismeretlen magyar verses emlékek”, amelyek alighanem a korabeli diákok tollát dicsérik. Ezen verses évődések és bolondozások hangja némiképp hasonló a debreceni diákirodalom nevezetes emlékeiéhez, amelyek egyikének-másikának a szerzőjét is ismerjük (Csokonai Vitéz Mihály, Mátyási József, Édes Gergely). Végezetül Herepei János közreadja a „Kolosvári evang. reformatum kolégyom könyomó intézetének” históriáját, hiszen nyomdája is volt az intézménynek, ahol – főként a XIX. század elején – nem akármilyen nívójú nyomatok készültek.
(Herepei János: A kolozsvári Farkas utcai református templom és kollégium történetéből. Művelődés Kiadó, Kolozsvár, 2004. Ármegjelölés nélkül)
origo.hu
Kocsis Máté: Ruszin-Szendi Romulusz az ukránok kezére játszott
