A lapunk birtokába került dokumentum szerint a lépés célját, az adóelkerülés csökkentését nem valósította meg, s nem volt összhangban az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseivel sem. A számvevők szerint az utasítás megalapozatlan, előkészítetlen, indokolatlan és szakmailag tévedés volt.
A pénzügyminiszter döntésének indokoltságát nem támasztotta alá az áfabevallások pénzforgalmi adatainak 2004. január–szeptember havi alakulása sem.
*
Az érintett időszakban összesen 2158,4 milliárd forint befizetés mellett 1040,3 milliárd visszaigénylés kiutalása történt meg, ami százalékos arányaiban csaknem megegyezett az azt megelőző év mutatójával. Így nem az adóelkerülés vagy az adócsalás határozta meg a költségvetés áfabevételeinek alakulását, hanem ez a gazdaságban lezajlott folyamatok következménye. A számvevők szerint néhány esetet kivéve szándékos adóelkerülési magatartás nem volt. Utaltak a pénzügyminiszter hivatkozására, miszerint az uniós csatlakozással olyan adóügyletek előtt is megnyílt a lehetőség, amelyre korábban nem volt mód. Az ÁSZ helyszíni vizsgálatai ezzel szemben megállapították, hogy az ellenőrzések által feltárt hiányosságok alapvetően a kezdeti tapasztalatlanságból adódtak, az uniós kereskedelemmel összefüggő új jogszabályi környezettel és az átállással voltak kapcsolatosak. A feltárt jogosulatlan visszaigénylés minimális – 0,8 százalék – volt. A számvevők szerint a miniszteri utasítást minden uniós adószámmal rendelkező adózóra kiterjeszteni szakmailag hibás döntés volt. Ugyanis olyan cégek is az ellenőrzés alá estek, amelyek nem is bonyolítottak le uniós forgalmat. Rámutattak: az ellenőrzések 30, illetve 45 napos befejezési határidejének 90 nappal történő meghosz-szabbítása sem volt indokolt.
A jelentés emlékeztet rá, hogy a pénzügyminiszter utasításával több mint 383 milliárd forint áfa visszautalását akadályozta meg a múlt év második félévi bevallásokban szereplő összegek tekintetében. Az elrendelt ellenőrzések 9,7 milliárd forint jogosulatlan visszautalást tártak fel ez év május 26-ig, ám ezekből nem választották le az uniós adószámmal rendelkező, de EU-forgalmat le nem bonyolító cégek bevallott beszerzési és értékesítési adatait. Az I. fokú határozatok 4,5 milliárd forint adókülönbséget tartalmaztak. A májusi állapot szerint 1,8 milliárd volt a jogerős adókülönbözet összege és 0,5 milliárd a kiszabott bírság.
A visszatartott összegekből 322 milliárdnyi bevallási összeget érintően az ellenőrzéseket meghosszabbították. Emiatt a késedelmikamat-fizetési kötelezettség meghaladta a 8,1 milliárd forintot. A pénzügyminiszter utasítása és a végrehajtás a költségvetés kiadásait 5,8 milliárd forinttal indokolatlanul növelte. Ugyanakkor az áfaellenőrzés miatt az átfogó s az egyes adónemvizsgálatok száma kis- mértékben csökkent.
További intézkedések. Az államháztartás hiánya a Pénzügyminisztérium prognózisa szerint 174,3 milliárd forint lesz júniusban. A szaktárca becslése szerint a féléves hiány értéke 985 milliárd forint lesz, a GDP 4,4 százaléka pénzforgalmi szemléletben. Az egész évi államháztartási tartalékból 125 milliárd forintot nem lehet elkölteni; a kormányzat további intézkedésekre is kész. (Sz. Cs.)
