Boldogan ismerem el a vállalkozói szféra rendkívüli teljesítményét – fogalmaz Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a politikai hirdetésben. A közpénzen publikált szöveg szerint „mindenkinek tudnia kell, hogy gazdaságunk hihetetlenül sikeres”, és „Magyarország a győztesek között is győztes lesz”. Kóka János kérdésünkre nem tudott válaszolni arra, hogy a hirdetés mennyibe került.
Bizonyítékként a hirdetésben néhány gazdasági mutató szolgál, amely a fejlődés üteméről hivatott meggyőzni a laikus olvasókat: a bruttó jövedelmek növekedéséről, az infláció alakulásáról, a tőzsde szárnyalásáról, az adóterhek csökkenéséről, a GDP és a beérkező működő tőke növekedéséről. Lapunknak nyilatkozó szakértők rámutatnak a GKM által közölt adatok manipulatív voltára és az adatok mögött húzódó, a hirdetésben nem szereplő kedvezőtlen gazdasági mutatók elkendőzésére.
A Központi Statisztikai Hivatal előző elnöke, Mellár Tamás szerint az átlagos bruttó jövedelmek látszólagos emelkedése mögött valójában a nettó reáljövedelmek inflációval korrigált hektikus változása húzódik meg, ami távolról sem kompenzálja a gyógyszer-, üzemanyag- és gázárak emelkedését. Az infláció látványos csökkenésével kapcsolatban megjegyezte, hogy a GKM adatgörbéje nem véletlenül indul 1995-től, így nem látszik, hogy az 1994-ben még 18 százalékos inflációt valójában a Bokros-csomag és a Horn-kormány intézkedései gerjesztették rövid idő alatt 28 százalékra. Az idei év inflációjával kapcsolatban Mellár Tamás megjegyezte, hogy ha a kormány adminisztratív áremelési szándékai nem tettek volna ki 2-2,4 százalékot, akkor már az idén elérhető lett volna a négyszázalékos határ.
Lapunknak nyilatkozó más szakértők hangsúlyozzák, az adóterhek csökkenését mutató kormányhirdetés nem veszi figyelembe, hogy a 36 százalékos adókulcscsal a legmagasabb adósávba tartozik majd az átlagkereset. A grafikon adatai arról szintén hallgatnak, hogy a családban eltartottak számát nem kalkulálták be az adóterhekbe, és az adócsökkentéssel egyidejűleg egy sor kedvezmény is megszűnik.
A BUX index látványos emelkedése mögött valójában néhány nagyvállalat teljesítményének növekedése áll, nem pedig a gazdaság túlnyomó többségét alkotó, a tőzsdén nem megjelenő vállalkozások eredménye – teszi hozzá Mellár Tamás, aki szerint a tőzsdei mutató ellenére a külföldi hitelminősítők sorra húzzák le hazánkat az államháztartási hiány, a magas államadósság és a külkereskedelmi mérleg deficitje miatt. Az EU régebbi tagjainak GDP-növekedésével kapcsolatos összehasonlítás pedig nem adhat reális gazdasági képet, relevánsabb lenne a most csatlakozott országok mezőnyéhez viszonyítani, ahol középmezőnyben vagyunk.
Jegyzet a 7. oldalon
origo.hu
Kapu Tibor nem véletlenül indult útnak – ezt kevesen tudják
