Ruszin-Szendi Romulusz felemelkedése és bukása + videó

Ruszin-Szendi Romulusz, mielőtt Magyar Péter politikai csicskásának állt, kivételes katonai pályát tudhatott maga mögött. Az ukrán háborúig terjedő időszakban mindent elért és minden elismerést megkapott, ő volt többek között a Magyar Honvédség legfiatalabban kinevezett parancsnoka.

Ruszin-Szendi Romulusz karrieje csúcsán, ő volt a Magyar Honvédség legfiatalabb parancsnoka Fotó: Teknős Miklós

A Magyar Péter honvédelmi tanácsadójaként feltűnt, az utóbbi hónapokban gyanús ukrán kapcsolatairól, valamint villa- és közpénzen végzett plasztikai beavatkozásaival kapcsolatos botrányairól elhíresült Ruszin-Szendi Romolusz kivételes katonai pályát tudhat maga mögött. Az ukrán háborúig terjedő időszakban mindent elért és minden elsimerést megkapott, amire egy magyar katona csak vágyhat.

Ruszin Romulusz 1973. május 5-én született Miskolcon. Már korán, 14 évesen katonai pályára lépett: az egri Lenkey János Honvéd Középiskola és Kollégiumban érettségizett katonai kollégistaként, majd Szentendrén, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán diplomázott földmérő és tüzér szakon. Hivatásos katonai pályafutását, kiváló iskolai eredményeire tekintettel főhadnagyként, 1995-ben Tapolcán, az MH 5. Csobánc Sorozatvető Tüzérezrednél kezdte, ahol szakaszparancsnoki posztokon szolgált.

Sorozatvetőtől az ejtőernyőig

Ruszin-Szendi karrierjét 1997-től Pécsett, az MH 101. Szigetvári Zrínyi Miklós Vegyes Tüzérdandárnál folytatta, ahol ütegparancsnok-helyetteseként, a sorozatvető osztály kiképzőtisztjeként, törzsfőnökeként, végül osztályparancsnok-helyetteseként szolgált 2001-ig. Közben a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) katonai vezető szakán MSc képzést szerzett.

Később, 2003–2004-ben az MH Szárazföldi Parancsnokságán, Székesfehérváron a hadműveleti főnökségen szolgált. Ezt követően Tatára került az MH 25. Klapka György Lövészdandárhoz, előbb mint hadműveleti részlegvezető, majd megbízott hadműveleti főnök.

Pályafutása meghatározó állomása Szolnok, 2006-tól az MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj törzsfőnöke, egyben ejtőernyős parancsnokhelyettese, sőt egy ideig megbízott parancsnok is volt (2007–2008), majd 2008-tól pedig a zászlóalj parancsnokhelyettese. 2009. június 1-jétől szintén Szolnokon a 25/88 Könnyű Vegyes Zászlóalj parancsnokhelyettese, majd 2009 és 2013 között a katonai szervezet parancsnoka volt. Közben a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen 

hadtudományok tudományágban 2010-ben doktori fokozatot (PhD) szerzett, ezzel párhuzamosan pedig felsővezetői katonai végzettséget szerzett az Amerikai Egyesült Államok hadseregének szárazföldi akadémiáján egy mesterdiplomával.

 Ruszin-Szendi elvégezte az amerikai Különleges Műveleti Egyetem tanfolyamát is.

Két alkalommal vett részt külföldi misszióban. Először Irakban (2007–2008), ahol egy iraki zászlóaljat kellett mentorálnia egy különleges műveleti csoporttal, másodszor pedig Afganisztánban (2011–2012).

Itt mint a Tartományi Újjáépítési Csoport parancsnoka – s egyben Baglán tartomány koalíciós rangidőse – felelős volt saját munkáján kívül a tartományban lévő összes NATO-erő feladatainak összehangolásáért.

Kitüntetés és díjeső

Ruszin-Szendi 2014-től 2016-ig a Honvéd Vezérkar hadműveleti csoportfőnökségénél szolgált, 2015 augusztusától megbízott csoportfőnökként. 2016-ban a debreceni MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokává nevezték ki. Távozásának évében, a város érdekében kifejtett jelentős tevékenysége elismeréseként 

Debrecen város napja alkalmából megkapta a Pro Urbe-díjat Papp László polgármestertől. Mindemellett a Magyar Tudományos Akadémia Pro Scientia Aranyérmese, a Magyar Hadtudományi Társaság Korponay János-emlékgyűrű tulajdonosa és a Miskolci Egyetem díszpolgára lett.

Ugyancsak 2016-ban  – „két évtizedes katonai szolgálata alatt végzett elkötelezett és kimagasló színvonalú szakmai és vezetői munkája elismeréseként” 

Áder János akkori államfőtől megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztje (katonai tagozat) kitüntetést.

Kevesebb mint két évig volt a hadsereg parancsnoka Fotó: Havran Zoltán

Minisztériumból a csúcsra

Ruszin-Szendi Debrecen után Budapesten folytatta karrierjét: 2019 január-februárjában az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság parancsnoka, majd 2019. március 1-jétől 2020. március 31-ig a honvédelmi miniszter titkárságvezetője volt. Másnap, 

2020. április 1-jével váltotta Erdélyi Lajost a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikáért felelős helyettes államtitkári székben.

Miután 2021. május 27-én Áder János államfő váratlan döntésével felmentette Korom Ferenc vezérezredest, a Magyar Honvédség parancsnokát, másnap újabb meglepő határozat jelent meg. Orbán Viktor miniszterelnök 2021 május 28-i hatállyal a honvédelmi miniszter javaslatára felmentette Ruszin-Szendi Romuluszt, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkárát. „A helyettes államtitkárt más fontos megbízatására tekintettel mentette fel a kormányfő” – ez a fél mondat már utalt rá, hogy Ruszin-Szendi Romulusz lesz a felmentett Korom Ferenc utódja.

Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagyot 2021. június elején nevezte ki az államfő a Magyar Honvédség parancsnokává. A 48 évesen, így a legfiatalabban kinevezett Ruszin-Szendi Romulusz megbízatása 2021. június 3-tól 2026. május 31-éig szólt volna.

A fiatalítás arca

A 2021 nyarán parancsnokként hivatalba lépett Ruszin-Szendi leváltotta Korom helyettesét, Böröndi Gábort, akinek diplomáciai beosztást ajánlottak. Így lett Böröndi Gábor a honvédség brüsszeli NATO és EU Katonai Képviselő Hivatalának vezetője. Erről a posztról hívja vissza majd 2023 tavaszán a miniszter, hogy az őt leváltó, de közben szintén leváltott Ruszin-Szendi helyére lépjen. Addig azonban Ruszin-Szendi levezényelte a honvédség fiatalítási programját, abban tevőlegesen részt vett. A Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter által elindított folyamat célja a modern fegyverrendszerek, hadműveleti és harcászati eljárások alkalmazásához, az ezekhez kapcsolódó kiképzési és gyakorlatozási feladatokhoz, valamint a sikeres toborzáshoz egy jól felkészült, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező, fiatal tiszti és altiszti állomány helyzetbe hozása volt. Annak érdekében, hogy a fiatalok előreléphessenek, szükség volt a parancsnoki és tiszti állomány átalakítására, amihez Ruszin-Szendi az arcát adta. Az intézkedés keretében több száz, legalább 25 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkező tiszttől és főtiszttől vált meg a honvédség, jelentős és kedvező anyagi juttatást nyújtva a távozóknak. 

Ruszin-Szendi ukrán kollégájával, Valeríj Zsaluzsníjjal Fotó: Facebook

A bukás

Végül Ruszin-Szendi nem töltötte ki a 2026 tavaszáig szóló kinevezését, Novák Katalin köztársasági elnök 2023. április 27-én mentette fel Ruszin-Szendit a honvéd vezérkari főnöki beosztásából. A honvédelmi miniszter Ruszin-Szendi leváltása kapcsán akkor azt mondta: 

nem kirúgásról, hanem szemléletváltásról van szó, Ruszin-Szendi Romulusz „szolgálatai vitathatatlanok, de fejben is át kell állni a nulladik szintről a hadműveleti szintre”.

Nem sokkal később Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy 28 év tényleges katonai szolgálati viszony után 2023. június 23-án távozott a Magyar Honvédségtől. Ezt követően Ruszin-Szendi Romulusznak nem hosszú, de annál göcsörtösebb út vezetett a honvédségtől az ukránpárti Tisza Párthoz, amit politikai, közéleti és magánéleti botrányok sora kövezett ki. Sőt, azóta az is kiderült, hogy Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy vezérkari főnökként kettős kommunikációt folytatott: míg jelentéseiben a magyar kormányzati álláspontot tükröző háborúellenes narratívát jelenítette meg, a NATO ülésein valójában Ukrajna-barát álláspontot képviselt, sőt felszólalásait a Szlava Ukrajini! (Dicsőség Ukrajnának) kifejezéssel zárta.