Hivatali visszaélés gyanúja is felmerül Ruszin-Szendi Romulusz zsírleszívása kapcsán. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) erről szóló, hétfőn nyilvánosságra hozott jelentése szerint ugyanis a Honvédkórház egészen 2023-ig a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ kötelékébe tartozott. Ezen szervezet irányító szerve és fenntartója pedig 2020-ig a Honvédelmi minisztérium volt.
A volt vezérkari főnök egészen 2020-ig a honvédelmi miniszter titkárságvezetőjeként, majd pedig a humánpolitikáért felelős helyettes államtitkárként dolgozott.
A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ középirányító szerve pedig a Magyar Honvédség Parancsnokága volt, amelynek vezetését a volt vezérkari főnök parancsnokként látta el.

Vagyis feltételezhető, hogy a Honvédkórházban igénybe vett ellátásokat Ruszin-Szendi Romulusz azért kaphatta meg jogellenesen, mert komoly ráhatással bírt a kórház irányítására, mind a Honvédelmi minisztérium alkalmazottjaként, mint pedig vezérkari főnökként.
Ezt az állítást a Kehi jelentése is megerősítette, kiemelték,
a volt vezérkari főnök érdemi befolyással rendelkezett a Honvédkórház ügyeire.
Esztétikai céllal zsírleszívást végeztetett
Amint arról már korábban is beszámoltunk, elkészült a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentése Ruszin-Szendi Romulusz zsírleszívási ügyéről. A Kehi egyértelmű törvénytelenséget és szabálytalanságot állapított meg, amelyek arra utalnak, hogy a honvédség korábbi vezérkari főnöke visszaélt a hatalmával, amikor az irányítása alatt álló kórházban esztétikai céllal zsírleszívást végeztetett, amelynek mintegy 1,2 millió forintos költségét nem fizette meg, hanem azt a kórház állta.
A jelentésben felidézik, hogy Ruszin-Szendi Romulusz 2022. április 14-én esett át zsírleszívás céljával egészségügyi beavatkozáson a Honvédkórházban. Fontos körülmény, hogy
mind a kórház vezetője, mind a beavatkozást szervező és végző orvos a honvédség vezérkari főnökének beosztottja volt.
Ez tehát azt jelenti, hogy még ha fel is merült bennük, hogy a műtét elvégzése és annak közpénzből való finanszírozása jogellenes, mégis megcsinálták, hiszen féltették a munkahelyüket. Emellett a katonáknál a kiadott parancsok esetleges megtagadása lényegesen komolyabb következményekkel jár, mint ha egy átlagos munkavállaló mond nemet a főnökének.