Nagy Imrére emlékeztek

Magyarország közjogi méltóságai koszorúzták meg kora délelőtt Nagy Imre szobrát Budapesten, a Vértanúk terén.

Munkatársainktól
2005. 06. 16. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A megemlékezés koszorúját helyezte el a szobornál Mádl Ferenc köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Mandur László, az Országgyűlés alelnöke, Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Nagy Imre családja nevében a kivégzett miniszterelnök unokái, Jánosi Katalin és Jánosi Ferenc helyezték el virágaikat. A megemlékezésen beszédek nem hangzottak el, viszont óriási volt a rendőri készültség. A mártír miniszterelnökről elnevezett alapítvány kuratóriuma nevében Pannonhalmi Kálmán és Újvári József helyezett el koszorút Nagy Imre szobránál. Az eseményen megjelent több parlamenti párt és a városvezetés képviselője, valamint az egykori harcostársak, akik szintén elhelyezték virágaikat az emlékműnél.
Június 16. nemcsak Nagy Imre temetésének, hanem a szabad Magyarország születésének is a napja, ezért illő és helyes, ha minden évben eljövünk ide, és egy kicsit kiszakadunk a napi politikai zsibongásból, és fölidézzük magunkban Nagy Imre sorsát, amikor a szavaknak súlya és jelentése, a tetteknek világos értelme volt, és a szertefolyó élet sorssá állt össze – mondta Pokorni Zoltán, miután koszorút helyezett el a 301-es parcellában, Nagy Imre és mártírtársai emléknapján, 1958-as kivégzésük és 1989-es újratemetésük évfordulóján.
*
Hozzátette: „Azt is érezzük ugyanakkor, hogy a mi mindennapjaink nem olyanok, mint amit Nagy Imrénél látunk, tisztelünk”, „nincs a szavaknak súlya és jelentése, nincs a tetteknek következménye, nincs az életünknek világos, egyértelmű medre. Ez az, amit keresünk és tisztelünk június 16-án, és reméljük, hogy ebből erőt meríthetünk ahhoz, hogy visszaadjuk az értelmét a közös cselekvésnek, a politikának” – mondta Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök. Úgy fogalmazott: „mint a tékozló fiú, úgy jövünk ide vissza június 16-án”, és helyes, ha elgondolkozunk azon, hogy mivé is lett a szabad Magyarország, vajon jól gazdálkodtunk-e a nekünk adott másfél évtizeddel ahhoz az áldozatvállaláshoz képes, amit Nagy Imre és a többi ’56-os mártír értünk is hozott.
Tegnap délelőtt hozták nyilvánosságra, hogy Gyurcsány Ferenc kora délután kilátogat a 301-es parcellához is. Vele tartott Hiller István, az MSZP elnöke, valamint Lendvai Ildikó, a párt frakcióvezetője. Hiller beszédet is mondott, amelyben hangsúlyozta: Nagy Imrének és mártírtársainak a forradalomban játszott szerepe, halála és újratemetése szorosan kapcsolódik a szabad Magyarország megteremtéséhez. Úgy fogalmazott: „A szabad Magyarországnak, a mi országunknak kötelessége évről évre, nem csak június 16-án, nem csak október 23-án és nem csak november 4-én, hogy őrájuk emlékezve az országot valóban ne csak szabaddá, hanem igazságossá is tegye.” Hozzáfűzte: Nagy Imre ma is szabad és igazságos Magyarországot akarna.
A forradalom és szabadságharc leverésével hatalomra kerülő Kádár-rezsim szervezkedés és hazaárulás koholt vádjával halálra ítélte, majd 1958. június 16-án kivégeztette Nagy Imrét, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót. Újratemetésükre 1989. június 16-án került sor.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.