Egyes rákfajták esetében az Európai Unió átlagának majdnem a dupláját regisztrálják hazánkban, a mutatók mindkét nemnél a legkedvezőtlenebbek a kontinensen. A betegség gyakoribb előfordulását több tényezővel magyarázzák: a genetikai adottságok, a környezeti ártalmak és a helytelen táplálkozás mellett megállapítható, hogy majdnem minden súlyos diagnózis mögött a feldolgozatlan pszichés problémák, valamint a túlterhelt fizikum miatt legyengült immunrendszer áll. Szervezetünk úgy van megalkotva, hogy ha a stresszhelyzeteket testi reakció, küzdelem vagy menekülés követi, akkor alig károsodik. Ha azonban a stresszre való élettani válasznak nincs szabad tere a küzdés vagy a menekülés társadalmi következménye miatt, akkor halmozódó negatív hatás éri a testet. Ilyenkor az immunrendszer gátlás alá kerül, és így megbénul a szervezet legfontosabb védelmi rendszere. Normális esetben ugyanis az immunrendszer felfedezi és elpusztítja, vagy legalább elkülöníti a rák kialakulásáért felelős hibás sejteket.
A kutatások ráirányították a figyelmet arra is, hogy a stressz kialakulásának belső, lelki tényezője, hogy milyen jelentőséget tulajdonít az egyén egy eseménynek. Ha nem hiszi, hogy befolyásolni tudja a körülményeket, akkor csapdában érzi magát: a reménytelenség és tehetetlenség érzése nem okozza, hanem megengedi a rák kifejlődését.
A konvencionális kezelési módok – műtét, kemoterápia, besugárzás, hormonkúra – és a természetes gyógymódok mellett elengedhetetlen a gyógyulási folyamatot a lelki folyamatok oldaláról is megközelíteni.
Magyarországon még nem mindig tudja a beteg, hogy hova fordulhat életmód-, pszichés tanácsért, pedig bátorítani kell a rászorulókat, hogy keressék azokat a szerveződéseket, ahol szakemberektől kaphatnak tanácsokat.
Oldani a szorongást
Vámos Judit pszichológus, egyetemi tanár előadások és csoportfoglalkozások keretében évek óta segíti a betegeket a gyógyulás felé vezető úton: nemcsak szakemberként, hanem mint gyógyult beteg, aki ennek az állapotnak mind lelki, mind fizikai állomásait maga is bejárta. Vámos Judit az egyik legsúlyosabb daganatos megbetegedést, a gerincdaganatot győzte le a saját magán kipróbált komplex módszerével, s tapasztalatait a Rák Ellen az Emberért, a Holnapért Társadalmi Alapítvány szervezésében megtartott foglalkozásokon adja át a segítségre szorulóknak.
A kilátástalannak tűnő helyzetből kivezető legelső lépés a betegség elfogadása. Nem könnyű, hiszen a daganatról szóló diagnózis váratlan sokkhatás minden ember életében, elkeserednek, összeomlanak, mert úgy érzik, az új körülmények között nincs mozgásterük, így kiengedik kezükből életük irányítását. Ha azonban segítenek nekik oldani a szorongást, hogy ne folyamatosan a betegség körül forogjanak gondolataik, hanem a gyógyulásra koncentráljanak, akkor könnyebb elfogadni az új körülményeket, mert csak ezután lehetséges a gyógyulásra irányítani figyelmünket, pozitív gondolatokkal közelíteni az életünkhöz – mondja Vámos Judit, aki szerint a kialakult helyzet üzenetét kell megérteni, azonosítani azt a megoldatlan problémát, önsorsrontó szerepet, vagy feldolgozatlan élményt, amely kialakította a megoldatlan élethelyzetek tömegét, és rátelepedett a szervezetre. A pszichológusnő hangsúlyozza, hogy a daganatot nem ellenségnek tekintette, nem ellene harcolt, hiszen az ellenséggel harcolni energiarabló, míg a gyógyulásért megtenni mindent pozitív élmény.
Ha nemcsak érzelmi, hanem racionális alapon is közelítünk a problémákhoz, akkor apró kockánként összerakható a rejtvény képe – hangsúlyozza Vámos, aki úgy véli, a megoldás hasonlatos egy bonyolult logikai játékhoz, azaz ki kell dolgozni egy új életstratégiát. A pszichológusnő többek között ezeket a kérdéseket teszi fel a hozzá fordulóknak: Mikor éltem utoljára harmóniában önmagammal és a világgal? Ez mitől és hogyan bomlott meg? Hogyan tudok ezekből kilépni és visszatérni saját egyensúlyomhoz? Amíg harmóniában volt magával, mi volt a stressz megoldó technikája, és azt mikor és milyen hatásra adta fel?
Önsorsrontó szerepek
Hároméves korra kialakul az énkép, és a családban minden gyerek kap egy bizonyos szerepet. A felnőtt személyiséget három fő összetevő alkotja: a gyermeki én, amely az örömöt, a játékot, de a függést is jelenti, a szülői én, amely elraktározta a szüleinktől kapott mintákat és utasításokat, de megfelelési kényszert is tartalmaz, végül a felnőtt én vagy tudatos én, amely a saját tapasztalatom és véleményeim összessége. A betegség kapcsán felerősödnek az ember gyermekkori félelmei, szorongásai, visszazuhan a gyermeki én állapotába, ezt nevezzük regressziónak. Ebben segíthet a szakember, hogy a pozitív gondolatokkal, a helyzet feldolgozásával a felnőtt, tudatos én bekapcsolásával elérje azt, hogy a beteg érezze, kezébe vette élete irányítását.
Szükséges, hogy felismerje az egyén azt a nem tudatos szerepet, amely nyomasztja, amelyben nem találja a helyét, amelybe akaratán kívül belesodródott. A stresszhelyzeteket nem tudta megoldani, a halmozódó kudarcélmények is az egészség megromlásához vezettek. Vámos Judit naponta találkozik olyan emberekkel, akik megbetegedtek a szerepkörtől, amibe belekerültek, ugyanakkor rengeteg példája van arra, hogy aki képes változtatni, az még a legkilátástalanabb helyzetből is fel tud épülni. A daganatos betegséget sok esetben megelőzi egy depresszív szakasz, amikor az ember nem ismeri fel életvezetési képességeit, úgy érzi, nem tud tenni önmagáért, sodródik, és a legtöbb helyzetben alulmarad. A folyamatos kudarcélmények, a halmozódó stressz meggyengítik az immunrendszert, amely aztán elősegíti a betegség kialakulását.
A rákbetegek nagy része egyedül érzi magát lelki problémáival, mert egyrészt a család és a baráti kör nincs felkészülve a helyzetre: vagy túlsajnálja a beteget, vagy elbagatellizálja a helyzetet. Sokan szemérmességből nem mernek állapotukról beszélni, és csak kevesen jutnak el szakemberhez, ezért fontos, hogy legyen olyan hely, ahová a család és a beteg egyaránt elmehetnek.
A Vámos Judit vezette csoportfoglalkozás a krízishelyzetre való tekintettel középpontba helyezi a relaxációs és meditációs technikák elsajátítását. A gyógyító képzelet segítségével igyekszik minél gyorsabban eljuttatni a csoporttagokat az őket legjobban szorongató élethelyzetek és önsorsrontó szerepeik felismeréséhez. A vizualizáció során valóságos elemekből összeállított képet élményként lehet megélni: így például ha képi formában jelenítünk meg egy konkrét vizsgálatot, és a kép pozitív kicsengésű, akkor elhisszük, hogy ez megtörtént, azaz meg fog történni velünk. Ezáltal erősödik a gyógyulásba vetett hitünk.
Kutatók szerint a relaxáció alatt élettanilag is olyan előnyös változások történnek, amely a szervezetben zajló öngyógyító folyamatokat támogatja: csökken a vér koleszterin- és savszintje, kitágulnak az erek, javul a szervek vérellátása, és több oxigénhez jut az agy.
A beszélgetéssorozatok fontos része, hogy a résztvevők tudatosítsák az addig tudattalanul működő szerepeiket, és motiváltakká váljanak az új életstratégia kialakítására. Az életformaváltás a gyógyulási folyamat záloga. Örömmel említi a szakember, hogy aki átveszi a filozófia lényegét, a gyógyuló ember szemével gondolkodik, és optimistán lát, akkor a betegségtudat csökkenésével nő az önbecsülése és a hite a gyógyulásban.
A tudatalatti szerepe a gyógyulásban hatalmas: itt raktározódnak el pozitív és negatív élményeink, emlékképeink, érzéseink, ugyanis a történések többségét elfelejtjük, de a hozzájuk kapcsolódó érzések a tudatunk mélyén megmaradnak. Tudatalattink egy hűséges szolga, komolyan veszi utasításainkat: ha negatívan gondolkozunk, akkor negatív érzéseket mozgósít. Például, ha azt mondom, jaj, megbukom a vizsgán, szorongani kezdek, ha a sikerre gondolok, akkor magabiztosnak, nyugodtnak érzem magam, és ez még a testbeszédre is rányomja a bélyegét. Ezért fontos, hogy gyógyulásra programozzuk be magunkat – hangsúlyozza a szakember, aki pácienseit soha nem „betegként”, hanem „gyógyuló emberként” kezeli.
Alapgondolata, hogy ennek a filozófiája pozitív, egyenrangúságot sugároz és csak átmeneti állapotnak fogja fel a betegséget, egy olyan feladatnak, amelyet meg lehet oldani.
Az életmódváltás elengedhetetlen része a helyes táplálkozás és a sok folyadékbevitel is, a daganat ugyanis mindenképpen egyfajta anyagcserezavarra utal, amely egyharmad részben felelős a rákos sejtek elburjánzásáért.
A felépülés óbudai műhelye
Az életmód- és táplálkozásváltás nyomán szinte új ember születhet: akik valóban meghozták az életükben szükséges és végleges változtatásokat, azoknál példaértékűen nagy a gyógyulás aránya. Folyamatos pozitív visszajelzésekről számolhat be a Rák Ellen az Emberért, a Holnapért Társadalmi Alapítvány támaszadó szolgálata is: itt segítséget kaphatnak a betegek, hogy aktív részeseivé válhassanak saját felépülésüknek. Az alapítvány által szervezett életmódtáborok és előadás-sorozatok alkalmával felvilágosítást kapnak az immunrendszer működését segítő természetes gyógymódok alkalmazásáról és a belső erőforrások kiaknázásáról. A Vámos Judit által vezetett óbudai foglalkozások olyan felépülést támogató műhellyé váltak, ahol az emberek valódi esélyt adnak maguknak a gyógyulásra.
Kapu Tibor
Sokkoló élményéről számolt be Kapu Tibor édesapja
