Szögesdrótok – Itt nézheti meg a szívszorító, mégis optimista kárpátaljai rövidfilmet + videó

Szögesdrótok címmel készített rövidfilmet a kárpátaljaiak kitartásáról K. Debreceni Mihály televíziós újságíró és Bereczky Tamás operatőr. Az alkotásban neves kárpátaljai származású művészek és közéleti szereplők mondják el, hogy mi köti őket ahhoz a Kárpátaljához, ahol még Zrínyi Ilona és a kis Rákóczi szobrát is szögesdróttal vették körbe.

Az alkotás a kárpátaljaiak kitartásáról szól

A kárpátaljai magyarság az elmúlt több mint száz évben számos nehézségen ment keresztül, a három éve tartó háború pedig komolyan megtépázta a közösséget. Egy dolgot azonban nem tudott elvenni: a hitet és azt az őserőt, amivel ez a nemzetrész rendelkezik. 

1944 óta a kárpátaljaiak kénytelenek voltak hozzászokni a szögesdróthoz

Ennek az energiának köszönhető az, hogy még mindig jelen van a magyar kultúra Kárpátalján, és nem is tervez innen sehova sem elköltözni.

A munkácsi várban szögesdróttal körbevett Zrínyi Ilona és a kis Rákóczi szobra is egy korkép, de talán kórkép. Hadiállapot idején ugyanis nem látogatható az ismert magyar szobor kilátója. Legalább nem bontották el, mint a turult... Erről szól a Szögesdrótok című rövidfilm, amit K. Debreceni Mihály rendező és Bereczky Tamás forgatott Kárpátalján és Magyarországon. 

1944 óta a kárpátaljaiak kénytelenek voltak hozzászokni a szögesdróthoz, mely évtizedek óta veszi körül a vidéket. Régmúlt idők terhelt öröksége, mégis a jelenlegi Ukrajna valósága. 

A szögesdrótok szúrós csücskei között azonban átfér az a láthatatlan energia, ami a magyar kultúrát és a szülőföldhöz való ragaszkodást testesíti meg. 

A hangulatfilmben ezt fűzi össze Matl Péter szobrász, Shrek Tímea író, Debreceni Mihály újságíró, Szűcs Nelli és Tarpai Viktória színművészek, valamint Pál István Szalonna népzenész. 

K. Debreceni Mihály az alkotásról lapunknak elmondta: 

Már több mint három éve tart a háború, és olykor fel-felcsillan a fény az alagút végén, ez azonban mindig elsötétül. Nekünk ma az a feladatunk, hogy ne engedjük elveszni a reményt.

Az az őserő, az a szívósság, ami a felmenőinkben megvolt, minden kárpátaljai magyarban ott van, éljen az jelenleg bárhol is a világban. Nem engedhetjük meg, hogy elvesszen ez a közösség, bármeddig is tart még a háború. 

Hozzátette, a film azzal kezdődik, hogy Matl Péter ismert szobrászművész a munkácsi várban felkeresi az egykor általa készített, és Orbán Viktorral közösen felavatott, Zrínyi Ilona- és a kis Rákóczi-szobrot. Az alkotás ma – a hadiállapot miatt – szögesdrótok mögött van, azt megközelíteni nem lehet. Szerinte mindenkiben ott van a jövőtől való félelem, azonban, ha mindig félne, akkor ma nem lenne szoborparkja sem Munkács mellett. 

Shrek Tímea író azt hangsúlyozza: 

ha az őseik kibírták a málenkij robotot, az elhurcolásokat, akkor neki nincs jogában feladni ezt a földet.

Debreceni Mihály nyugdíjas televíziós újságíró elmondta, hogy 1944 óta Kárpátalját is szögesdrót veszi körül, de reméli, hogy egyszer békében talán le lehet majd menni a Tiszára fürödni. Ma ugyanis a folyót drót választja el Kárpátaljától. 

Szűcs Nelli Jászai Mari-díjas színművésznő arról beszél, hogy 

olyan, mintha a kárpátaljai magyarság harmadszor élné most meg Trianont, de, ami nem öl meg az megerősít.

Tarpai Viktória szintén Jászai Mari-díjas színésznő pedig hisz abban, hogy 

minden szögesdrótot le lehet bontani.

Pál István Szalonna szerint fontos, hogy az otthonról elszakadt kárpátaljaiak sugallják, hogy ha kell, otthon vannak. 

A filmmel az idei Kulturális Filmek Fesztiváljára nevezünk, hogy öregbítsük Kárpátalja magyarságának hírnevét és reményt adjunk.

– A filmet apósom, Tóth János emlékének ajánlom, aki kiváló kárpátaljai magyar ember volt – zárta a rendező.