A jövőbe vetett hitüket vesztették el Boldván

A helybéliek szerint szinte „leszakadt az ég” szombaton délután Észak-Borsod néhány községében, illetve Edelényben, s bár Zilizen, Szuhogyon még csak megúszták valahogy, de a boldvai roma telep még tegnap délután is vízben állt. Az emberek kimenekültek a lakásokból, rokonok, ismerősök fogadták be őket, s az önkormányzat a kultúrházat és a sportöltözőt alakította át ideiglenes szállássá. Edelényben, Zilizen, Szuhogyon már nincs gond, miközben Boldván még mindig félméteres víz áll négy utcában.

A Borsod megyei Boldván az önkormányzat, illetve a katasztrófavédelem heroikus küzdelmet vív az ár ellen, próbálja megszüntetni a rendkívüli körülményeket, viszont hétfőn délelőtt még szinte semmit sem csökkent a vízállás. Gagyi Tibor, a Pipacs utca 19. számú ház lakója elmesélte a felhőszakadás történetét, s úgy fogalmazott: a házból nézték tehetetlenül, hogy miként zúdul le a hegyről az ár. Egy-másfél óra alatt tengerré változott négy utca, mindenki menekült, amerre látott. A tehetetlenség érzete lett rajtuk úrrá, s tíztagú családjával együtt kénytelenek voltak elhagyni azt az épületet, amit kemény munkával építettek fel néhány évvel ezelőtt. A fiatalember elégedett az önkormányzattal, hiszen szállást, ételt biztosítottak a pórul járt családoknak, noha amikor száz-százhúsz ember összezsúfolódik egy helyen, az nem túl örömteli dolog. Kemény dolog ez – hangoztatta élettársa –, feljött a szennyvíz, elpusztult patkányok lebegtek az ár felszínén. A jövőt illetően nincs sok reménye a Gagyi famíliának, úgy vélik, már csak a Jóisten segítségében bízhatnak. Az egybegyűlt tömeg szerint ezeket a házakat soha többé nem lehet biztonságosnak nevezni, mert az elmúlt évek során számtalanszor átélték a szombati történetet, csak éppen kisebb mértékben. Gagyi Tibor nem titkolta véleményét: ezt a telepet el kellene dózerolni, s olyan helyre lenne jó építkezni, ahol nem áll meg a víz.
A Diófa utcában élő Lázi Béláné ingatlanját nem érte víz, a középkorú asszony gyermekét félti. Ő például az Akácfa utcában élő fiát és családját egyaránt befogadta, most tizenöten élnek egy fedél alatt, de legalább biztonságos helyen. Azt hiszi, az Akácfa, a Vörösmarty, a Pipacs, a Rezeda utcának „meszeltek”, az utcánként 24 lakás mindegyike életveszélyessé vált, nemcsak a szombati felhőszakadás, hanem a korábbi nagy esők miatt is. Fiatalok ezek a házak, egyik sem idősebb huszonöt évnél, csak a sok eső alámosta mindenhol az alapot, bármikor összedőlhet egyik-másik. Pedig az ingatlanok tulajdonosai mennyit dolgoztak azért, hogy végre kellemes körülmények között élhessenek. Az idén ez a második nagy víz, s aggódik gyerekei jövője miatt. Az emberek fertőzésveszélyt sejtenek – mondta Láziné –, s mindenki védőoltást kapott. Utcai illemhelyet állítottak fel, ugyanakkor szinte senki sem használja, mert az kicsit ciki. Állítja, meg lehetne oldani a víz elvezetését, de amíg az Ördög-patak medrét nem teszik rendbe, addig újabb árvizekre lehet számítani.
– Szerintem a roma telepen 130 lakást ért víz, tehát minden család sorsa megpecsételődött kisebb-nagyobb mértékben – hangoztatta Budai István, a kisebbségi önkormányzat helyi elnöke. A négy különösen veszélyeztetett utca lakói viszont hitüket vesztették, már ami a jövőt illeti. Eláztak ezek a házak, némelyiket le kell bontani, hacsak nincs mód a megmentésükre. A cigány emberek szombat délután óta éjjel-nappal dolgoznak, s én azt mondom, nem irányítani kell itt az elegáns uraknak, hanem be kell állni, és jó lenne hordani a homokzsákot nyilatkozatok helyett – tanácsolja a férfi. – A helyi problémákat majd az itteniek oldják meg. A faluban már senki sem tudja elsumákolni az ügyeket, tettem én arról, hogy a sajtóban nyilvánosságot kapjanak a boldvai hírek. Nincs itt olyan nagy vész, csak éppen pénz nélkül nem megyünk előre. Senki sem akarja lebontatni a házát a telepen, azt szeretnék a családok, ha megépülne a védelmi rendszer. Persze ami statikailag gyenge, azt porig kell rombolni, ugyanis nem volna jó, ha valaki az összedűlő háza alatt lelné halálát. Budai István szerint: „Egy körgát kellene, ami megvéd bennünket, s az Ördög-patakot sem ártana megszabályozni. Óriási kanyar van benne a teleptől néhány száz méterre, ami megfogja a vizet, s ezért nem eredményes a szivattyúzás sem. Emiatt áll meg a négy utcában, s képtelen elvonulni az ár. Arra gondoltam, hogy ha lakhatóvá teszik a házakat, akkor a védelmet sem ártana biztosítani. Még mindig olcsóbb lenne a körgát, mint 130 új házat építeni. Nem kívánkozik el innen senki, itt szokták meg a helyet, idevalósiak vagyunk. A vezetők részéről tapasztalok negatív hozzáállást, az időhúzás itt és most szerintem nem vezet célra. Látják jól a kialakult körülményeket, s gondolja el, mi lesz itt egy újabb égszakadás után. Csakis rosszabb lehet a helyzet, a cigány embereket pedig nem szabad kitenni a sorozatos veszélyeknek. Látta volna uram, amint a roma telep lakói sírva hagyták el házaikat, hozták kis motyóikat. Szívszorító volt, én is sírtam, mert ez a látvány nagyon megrázott.”
Hankó Béla kiegészítette Budai István gondolatait azzal, hogy akik zsákolnak Boldván, azok szinte kivétel nélkül helybeliek, s közülük negyvenöten a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közútkezelő Kht. alkalmazottai, s most az a feladatuk, hogy védjék a roma telepet. Nagyon nagyszerű emberek a közútkezelő főnökök – nyilatkozta Hankó úr –, bár ilyen lenne mindenki. Le a kalappal előttük, ők legalább nem tesznek különbséget cigány és paraszt között. Az itteniek közül mindenki ember, s megilleti őket a tisztességes bánásmód.
Csabai Gyula polgármester komoly gondnak nevezte, hogy még vasárnap éjjel is esett az eső, így nem csoda, ha megmaradt a helyenként félméteres vízszint az utcákban. Felhívta a figyelmet, valószínűleg úgynevezett gátátvágással próbálják leküzdeni az árvizet, s reményei szerint egy-két nap alatt megszűnik a vészhelyzet. Tegnap este a település orvosi rendelőjében félszáz roma sorakozott a védőoltásért, szinte egymásnak adták a kilincset. Fónagy-Sütő Zoltán, Boldva háziorvosa beszámolt arról, hogy fertőző májgyulladás, azaz sárgaság ellen gamma-globulinnal oltanak be gyermekeket, terhes anyákat, illetve segítőket a közel 2500 lakosú Borsod-Abaúj-Zemplén megyei faluban. A 780 lakosú roma telepen a víz kimosta az udvari vécéket, a szemetet, ezért fennáll a fertőzés veszélye, emiatt kellett elrendelni a védőoltást.
A megoldásról szólva a polgármester közölte: záportározó kialakítását tervezi az önkormányzat a roma telep egyik oldalára, míg a másik oldalról gáttal védekeznének. A pillanatnyi lehetőség azonban nem ez, most a védekezés a feladat. Igazából nem szeretne jóslatokba bocsátkozni, habár elismerte, igazuk van a romáknak a kialakult állapotok tekintetében. Amint pályázati törekvéseik eredményre vezetnek, azonnal megkezdik az építkezést. Csupán az a kérdés: mikor? Egy év, egy évtized, vagy még annál is több? Rétközi Ferenc ezredes, a megyei katasztrófavédelem igazgatója szintén a helyszínen tartózkodik a nap majdhogynem 24 órájában, s kérdésünkre válaszolva tisztázta: 75 ház volt körülfogva teljesen szombaton délután. Az emberek biztonságban vannak, nincs idegesség, csak kemény munka. Két nagy teljesítményű szivattyúval emelik át a vizet a telep és az Ördög-patak közötti alacsony gáton, s nem titkolta, lassú az apadás. Megerősítette a hírt, miszerint sem Edelényben, sem Zilizen, sem pedig Szuhogyon nincs dolga a vízügyeseknek, illetve a katasztrófavédelemnek, az említett településeken normalizálódott a vízhelyzet.