A leépítés statisztikája

A közszférában az első negyedévben 1,4 százalékos, azaz legalább tízezer fős létszámcsökkenés történt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Sok helyen azért bocsátották el a közszolgákat, mert csak így tudták kigazdálkodni a többi munkatárs béremelését.

Idén január–májusban 2,78 millióan, azaz ugyanannyian álltak alkalmazásban a legalább ötfős vállalkozásoknál és költségvetési intézményeknél, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 7,2 százalékra emelkedett – közölte a KSH. A vizsgált időszakban a versenyszférában 0,4 százalékkal nőtt a létszám, míg a költségvetés valamennyi meghatározó területén folytatódott a leépítés, így a költségvetési intézményeknél összességében 1,4 százalékos volt a létszámvesztés. A 750–800 ezer főt számláló közszférára nézve ez legalább tízezer főt jelent. Bár az egészségügyben is jelentős kiszervezések zajlottak, az elbocsátások döntő többsége a közigazgatásban dolgozókat érintette. Idei illetményalap-emelésükre a költségvetés ugyanis nem biztosított fedezetet, így a béremelést elbocsátásokból kell finanszírozni.
– Nincs külön elbocsátási terv az idei évre vonatkozóan, mindöszsze arról van szó, hogy a tavaly őszszel megindított program egy része az idei évre tolódott át – indokolta a legújabb statisztikai adatokat Kőszegi Márk. A Pénzügyminisztérium sajtóosztályának helyettes vezetője közölte: a költségvetés biztosította a megfelelő keretet azoknak a tárcáknak, ahol az előírt „racionalizálási feladatokat” csak leépítéssel tudták megoldani. Ismert, egy lapunk birtokába jutott pénzügyminisztériumi dokumentum szerint még idén döntés születik arról, hogy felmentéssel vagy végkielégítéssel majdnem hétezer főnek, nyugdíjazással mintegy 1700 főnek kell távoznia a tárcáktól. A leépítéseket – amelyek a tavalyihoz hasonlóan jövőre csúszhatnak át – ezenkívül a határozott idejű jogviszonyok megszüntetésével, korengedményes nyugdíjazással, valamint az üres álláshelyek megszüntetésével kell elérnie a minisztériumoknak.
A KSH szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete az év első öt hónapjában 157,2 ezer forint volt, ami 11,5 százalékos emelkedést jelent éves összevetésben. A bérnövekedés oka, hogy a költségvetési dolgozók az átütemezés miatt idén januárban egységesen kapták meg egyhavi juttatásukat. A közszféra dolgozóinak bruttó átlagkeresete így 20 százalékkal 191,3 ezer forintra nőtt, a versenyszférában ezzel szemben mindössze 7,2 százalékkal, 143 ezer forintra nőttek a bruttó bérek.