Csúszhatnak az uniós programok

Június közepéig összesen 413 milliárd forintot ítéltek oda a Nemzeti fejlesztési terv öt operatív programjára pályázó cégeknek, ám mindössze 18,7 milliárdot fizettek ki. A versenyképességi programok esetében a kiírás szerint 2004 szeptemberében kellett volna értesíteni a pályázókat, ám erre csak decemberben került sor. A csúszás okaként a közreműködő KPI Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda a brüsszeli adminisztrációt és a pályázókat hibáztatja. Az EU-pénzek az államháztartási számlán vannak, kifizetések nem történek, aminek okát mindenki másban látja.

Szakértők szerint megfigyelhető, hogy számos 2004–2006 közötti uniós projektről ugyan döntés születik, ám a kormány a kifizetések ütemezését úgy alakítja, hogy az a jövő évi választások utáni időszakra tolódjon át. Ezt az állítást Boros Imre is osztja. Az Orbán-kormány uniós pénzekért felelős tárca nélküli minisztere kiemelte: 130-140 milliárd forintnyi uniós pénz lapul a magyar államkasszában, ahelyett, hogy ezek a források a vállalkozások és önkormányzatok elképzeléseinek, terveinek megvalósulását segítenék. Ehelyett a központi büdzsé lyukainak betömésére használják. (Ismeretes, hogy a Fidesz a közelmúltban azt hangoztatta, hogy a 2004 és 2006 közötti európai uniós pályázatokon elnyert támogatásoknak csupán a 3,12 százalékát fizette ki eddig a nyerteseknek a kormány.)
Boros aláhúzta: megdöbbentő módon a kormány választási kampányra használja fel az uniós pénzeket, hiszen a programpénzek egy részének kifizetésére ez év végén, jövő év elején sor kerül. A fennmaradó programok finanszírozását pedig a jövő évi választások utáni időszakra tolja át. Ha a jelenlegi kormány győzne, akkor a programok csúszása folytatódna, ha pedig az ellenzék, akkor azt lehet majd ostorozni, hogy mikor fizeti ki a felhalmozott követeléseket.
Boros arra a felvetésre, hogy előfinanszírozásként 25 százalékot megkaphat a pályázó, azt mondta: ennek jelét sem látni. A SAPARD-programban volt olyan pályázó, aki egy 20 millió forint értékű gépbeszerzésre elnyert nyolcmilliós támogatást csak egy év múlva kapott meg. Az áfát is csak fél év múlva utalták vissza a vállalkozónak. Emiatt kamatköltségei és egyéb kiadásainak összege elérték a 2,5 millió forintot. Vagyis ilyen kormányzati hozzáállással a bankokat sikerül kockázatmentes profithoz, biztos uniós üzlethez juttatni.
Más szakértők szerint a pénzek ki nem fizetésének oka a bonyolult hazai intézményrendszer és a bürokrácia. A feladatot ugyanis öt irányító hatóság és több mint húsz közreműködő szervezet végzi, amelyek a pályázatokkal foglalkoznak. Egy irányító hatóság több minisztériumhoz tartozik. Utóbbiak feladatköre gyakran koalíciós alkudozás eredménye, szakmai érdekcsoportok közbenjárása alapján változik, aminek következtében mind az irányítás, mind az ellenőrzés koordinálatlan. Probléma, hogy a pályázati kiírások, a szerződések és az eljárásrendek sem egységesek.
Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke lapunknak elmondta: az uniós norma szerint a pályázatbeadás és a szerződéskötés között 200-240 nap is eltelik. Az EU-pénzek pedig külön számlán vannak nyilvántartva, így az államháztartás problémáit nem lehet abból enyhíteni, s törvénysértő lenne, ha nem az elfogadott projektekre fordítanák ezen összegeket. Szaló Péter kifejtette, nagy a valószínűsége, hogy a 2007-es operatív programok már a jövő év elején beadhatók lesznek. E mögött azonban nem érez politikai okokat, már csak azért sem, mert négypárti egyeztetések alkalmával erről konzultáltak, s ez az ország érdeke. Az elnök kifejtette: az intézményrendszert az emberek, a vállalkozók, a politikusok és a kormány is bürokratikusnak tartja, ám az uniós követelményrendszer miatt ez nem elég, s további kapacitásfejlesztésre van szükség.
Információnk szerint több uniós forrást kezelő pályázati program sem halad sikeresen. Június közepéig összesen mintegy 413 milliárd forintot ítéltek oda a Nemzeti fejlesztési terv öt operatív programjára pályázó cégeknek, ám mindössze 18,7 milliárdot fizettek ki. Az agrár- és a vidékfejlesztési pályázatok közül pedig a beérkezett 5416 pályázat közül kilenc pályázónak fizették ki a 285,9 milliós támogatást. A legjobban a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Pályázati Központja által lebonyolított pályázatok állnak. Itt a szerződéssel lekötött támogatás mértéke meghaladta a 43,4 milliárd forintot, s 13 milliárdnyit fizettek ki. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) keretéből 195,4 milliárd forintot igényeltek a pályázók, s ezekre öszszesen 84,1 milliárd forintot ítéltek meg. Ugyanakkor eddig csak 3,4 milliárdnyit fizettek ki.
A GVOP esetében a kiírás szerint 2004 szeptemberében kellett volna értesíteni a pályázókat, ám erre csak decemberben került sor. A csúszást firtató kérdésre a Nemzeti Fejlesztési Hivatal alatt működő KPI Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda azt felelte: a döntéshozatalt és a finanszírozást lehetővé tevő jogszabály uniós notifikációja a brüsszeli adminisztráció késlekedése miatt több hónapot csúszott, és csak november elejére született meg. Másfelől a pályázók döntő része, 95 százaléka nem tudta megfelelően kitölteni a támogatási szerződés mellékleteit, így akár több alkalommal is hiánypótlásra kell őket felhívni.
A statisztikából kitűnik, hogy a kutatás-fejlesztési, innovációs támogatásra tavaly és idén 1513 pályázat érkezett 62,28 milliárd forint értékben. A támogatott pályázatok száma 609, értéke 28,74 milliárd forint. Ebből azonban csupán 113 pályázónak fizettek ki összesen 1,17 milliárdot forintot. Egyetlen fillér sem jutott tavaly és idén az induló technológia- és tudásintenzív mikrovállalkozások, valamint az úgynevezett spin-off vállalkozások innovációs feladatainak támogatására. Új kutatói munkahelyek létrehozásához kötődő vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztésére és vállalati innováció támogatására sem jutott pénz.

Megnövelt tartalékszint. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) negyedéves jelentése szerint az Európai Bizottságtól érkezett átutalások összesen 224 millió euróval növelték a tartalékszintet.