Élet a provinciában

k ö n y v e s h á z

Fehér Bence és Kovács Péter – Alföldy Géza heidelbergi egyetemi professzor szavai szerint a magyar ókortudomány két kiemelkedő fiatal képviselője – régi gondolat megvalósítására szánja a következő éveket. A Károli Gáspár Református Egyetem ókortudományi tanszékének támogatásával, Fontes Pannoniae Antiquae címmel olyan – a tervek szerint kilenc kötetből álló – sorozat szerkesztésébe kezdtek, amely a Pannóniára vonatkozó antik írásos forrásokat gyűjti össze a korai szerzőktől egészen a provincia megszűnéséig. Az eddig megjelent két kötet (Korai földrajzi írók – a római hódítás kora; Pannónia története Kr. u. 54–166 között) nagy sikert aratott szakmai körökben, és a nemzetközi elismertséget jelzi az első könyv angol nyelvű kiadása is.
A sorozat szerkesztői figyelembe vették és felhasználták az eddigi kutatásokat. Bár Mócsy András, G. Nagy Izabella és Nagy Tibor egyaránt évtizedekig kutatták a Pannóniára vonatkozó írásos forrásokat, hagyatékuk nagyrészt megsemmisült, eredményeik kevéssé ismertek. Az ő fennmaradt fordításaik mellett helyet kaptak a kötetekben – mások mellett – Borzsák István, Havas László és Lőrincz Barnabás, továbbá természetesen a két szerkesztő fordításai is.
Noha a kötetek gyors ütemben látnak napvilágot, hiszen két éven belül az idén már a harmadiknak a megjelenése várható, mégis a teljességre törekvés és a nagy szakmai igényesség érezhető és tapasztalható a sorok olvasásakor. Bár a szerkesztők, akik egyben a kritikai tanulmányok szerzői is, egyetemistáknak, történészeknek, filológusoknak ajánlják a forráskiadvány-sorozatot, mégis érdemes azoknak is kezükbe venniük a szövegközléseket, akik laikusként érdeklődnek a római kori provincia története iránt. Szinte megelevenedik előttünk az antik korszak, hiszen olvashatunk a kétfelé ágazó Dunáról, katonai eseményekről és a császárok életéről. Megismerhetjük a pannóniai hétköznapokat, a pannonok népét és a költők gondolatait. Olyan korai szerzők engednek bepillantást az antik birodalom történetébe, mint például Appianos, Tacitus, Cassius Dio és Josephus. A provincia földrajzi jellemzői pedig Sztrabónnak, Pliniusnak és Claudius Pompeiusnak köszönhetően jelenhetnek meg szemünk előtt.
A szerzőpáros munkája nagy jelentőséggel bír a tudomány számára. Egyrészt a fordításoknak köszönhetően a latin és a görög nyelvet kevésbé értő kutatók számára is hozzáférhetővé válhatnak az írott források. Másrészt eddig a források megtalálása is nehézséget okozott a korszakot vizsgálók számára, „mivel a tartomány történetére vonatkozó antik földrajzi, történetírói, irodalmi és egyebek között egyházi forrásokat néha alig elérhető helyekről kell összegyűjtögetni”. Sőt Fehér Bence és Kovács Péter folyamatosan találnak olyan forrásokat is, amelyek már csak utólagos kiegészítésként csatolhatók az eddig megjelent kötetekhez.
Bár a különböző provinciákról (Afrika, Gallia, Germánia, Hispánia) már korábban megjelentek hasonló munkák, mégis a Pannónia írott forrásait összegyűjtő sorozat tűnik a legteljesebbnek. A Fontes Pannoniae Antiquae értékét növeli, hogy nem csupán a szövegközléseket és a fordításokat tartalmazza, hanem ezeket kiegészítik a pontos bibliográfiai adatok és a magyarázatok, továbbá a kommentároknak, összefoglalásoknak és kísérő tanulmányoknak köszönhetően új eredményekkel gazdagodnak eddigi ismereteink a Római Birodalom egyik fontos provinciájáról.
(Korai földrajzi írók – a római hódítás kora; Pannónia története Kr. u. 54–166 között. Szerk.: Fehér Bence – Kovács Péter. Károli Egyetemi Kiadó, Budapest, 2004. Ármegjelölés nélkül)