Elmérgesedő vita a Tátra jövőjéről

Elmérgesedett a vita az erdészek, a környezetvédők és a politikusok között a tavaly novemberben a Magas-Tátrában kidőlt fák sorsáról, miközben a faállományt a kéregben költő szú elszaporodása fenyegeti csaknem az egész hegységben. Egyre többször felcsapó erdőtüzek, illegális fakitermelés és büntetőeljárások jellemzik az egykor békés, kikapcsolódást nyújtó vidék mindennapjait.

Június végén már a tizedik nagy erdőtűz volt a Tátrai Nemzeti Parkban (TANAP). A környezetvédő szervezetek gondatlansággal és gyújtogatással gyanúsítják az erdészeket, állítva: így akarnak pontot tenni a vitára, amely a pusztító vihar utáni napok óta nem nyugszik arról, hogy kitermelni és értékesíteni vagy a természet gondoskodására kell-e bízni a tizenkétezer hektárnyi kidőlt erdőt. Gyanújukat arra alapozzák, hogy a tűzoltóság is elismerte: a Tátrában egyetlen tűz sem keletkezett természeti okokból, például villámcsapás miatt. – A tüzek keletkezésének fő oka a tűzrakás, amelyet a fakitermelés végén raknak az erdészek a fennmaradt és értéktelenebbnek vélt faállomány felgyújtásakor. Ez aztán átterjed a megvédeni kívánt területekre is – magyarázta Rudolf Pado, a szlovák parlament mellett dolgozó civil környezetvédelmi bizottság alelnöke.
– Komolytalan a környezetvédők állítása. A vihar sújtotta területen a likvidálási munkálatok következtében mindössze ötször lobbant lángra a fatörmelék – ezt Marián Sturcel, az állami erdészet szóvivője jelentette ki, aki hozzátette: egyetlenegy esetben sem szegték meg a tűzrendészeti előírásokat, ráadásul egyetlenegy tűzeset helyszínén sem végeztek erdészeti munkálatokat. Megígérte: a környezetvédők rágalmaik miatt a bíróságon végzik. A poprádi tűzoltók szóvivője is védelmébe vette az erdészeket: szerinte a tüzet egyértelműen nyílt lánggal való visszaélés okozhatta, de egyetlen esetben sem sikerült elfogni az elkövetőket, így a kilétüket sem ismerik.
A tűzesetek mellett a Magas-Tátrát maga a természet is fenyegeti. Különösen veszélyes a kéregben költő szú, amely a Tátra letarolt lejtőin támad a fenyőkre – állították nyilatkozataikban az erdészeti kutatóintézet szakemberei. Hozzátették: a kidőlt, fel nem dolgozott faanyag a legjobb táplálék a kórokozónak és idén olyan mértékben elszaporodhat, hogy jövőre a környező, álló erdők nagy része is fertőzött lesz. – Ha nem avatkozunk be, a szú teszi tönkre azt, amit a novemberi szélvihar megkímélt a Tátrai Nemzeti Parkban – mondta a szlovák távirati irodának a park főerdésze.
– Bizonyosan megtámadja a tavalyi vihar által érintett területet a kéregben költő szú – erősítette meg Juraj Vysoky, a Természetvédelmi Világalap (WWF) helyi munkatársa. Ez szerinte nem újabb csapás, hanem a természet körforgásának része. – Ha valaki mégis el szeretné kerülni a szúpopuláció elszaporodását, akkor egy hónapon belül el kellene hordani a kidőlt fákat, amelyeknek kétharmada még mindig a helyén van.
A WWF azt javasolja: egy olyan magzónát kellene létrehozni a TANAP-ban, amelybe az ember semmilyen helyzetben nem avatkozna be. Példaként a bajor nemzeti parkot említette meg a környezetvédő, aki szerint az ottani park területének 88 százalékán a be nem avatkozás elve valósul meg úgy, hogy a vállalkozók érdekei, a természetvédők és a városi önkormányzatok érdekeit is összehangolták.
Csakhogy – a poprádi tűzoltóság javaslatára – még június 4-én megkezdte a letarolt erdők vitatott részének a kitermelését az állami erdészet, éppen a TANAP két legértékesebbnek tartott területén, a Ticha- és Korpova-völgyben. A tűzoltók szerint egy esetleges tűzeset alkalmával a hegyi utak itt megközelíthetetlenek lennének, ez indokolta a beavatkozást, ám a munkálatok a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül kezdődtek meg.
Miklós László, Szlovákia környezetvédelmi minisztere később a fakitermelés leállítását és büntetés kiszabását is kilátásba helyezte. Nem sokkal később a poprádi rendőrség nyomozni kezdett az illegális kitermelés miatt. – Az emberi élet, vagyon és biztonság fenyegetésének elhárításán dolgoznak munkatársaink – reagált a szlovák távirati irodának az állami erdészet szóvivője Marián Sturcel. Hozzátette: a törvény értelmében kötelességük az esetleges erdőtüzek veszélyét a minimálisra csökkenteniük. – Nem gazdasági érdekekről van szó, munkájuk célja, hogy a terület jól megközelíthető legyen – hangoztatta.

Brüsszel jóváhagyta a pénzt a Tátrának. Hivatalosan is jóváhagyták hétfőn az Európai Unió külügyminiszterei a Magas-Tátra felújítására szánt, a szolidaritási alapból elkülönített 5,67 millió eurót. Az Európa Tanács és az Európai Parlament már megegyezett az adományról; a végső határozatot az Európai Parlament testülete szeptemberben hozza meg.