Fogolykarácsony Szolyván

Új, mindössze ötszáz példányban megjelenő folyóirat látott napvilágot Kárpátaljai Hírmondó címmel, amelyet a Katona Tamás vezette Kárpátaljai Szövetség bocsátott útjára. A lap célja, miként azt a reményteli olvasót köszöntő cikk megfogalmazza, hogy bemutassa „a kárpátaljai magyarok társadalmi-gazdasági, és hangsúlyozottan kulturális életének fejlődését, irodalmi élete, valamint egyéb művészeti ágainak eredményeit, s ezeket minél szélesebb körben Magyarországon is megismertesse, illetve kapcsolatot teremtsen a kárpátaljai művészek és a hazai közönség között”.
A folyóirat első száma bemutatja Csetfalva Árpád-kori templomát és a település életét, valamint a Borzsa folyó partján álló két nevezetes várromot, a borsovait meg a kovászóit. Beszámol a kárpátaljai egyházak történetének közelmúltjáról, arról a kíméletlen és ádáz harcról, amelyet a szovjet rezsim folytatott, nem kímélve a görög katolikus papokat és híveiket sem. „A szovjet rendszer bevezetése után a kárpátaljai görög katolikus egyházat fokozatosan felszámolták. Püspöküket, Romzsa Tódort 1947. november 1-jén meggyilkolták, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a szovjet ateista pártállam a pásztor nélkül maradt nyájat saját igája alá hajtsa.” A görög katolikusok templomait elkobozták és a közelmúltig pravoszláv szertartások színhelyéül használták. Ugyanebbe a véres korba kalauzolja az olvasót Horváth László írása (Fogolykarácsony Szolyván, 1944), amely mutatvány a szerző nemrég megjelent Élet a halál árnyékában című könyvéből. A kötetben a szerző, aki eddig két helytörténeti munkát adott közre (A benei református egyház története, illetve Barangolás a benei szőlőhegy történetében) a maga (és apja) szolyvai lágerben eltöltött idejét eleveníti fel.
A folyóirat foglalkozik a táj jeles szülötteivel is. Bemutatja a beregszászi születésű nagy színésznő, Fedák Sári (1879–1955) életútját, ismerteti a ma is Beregszászon élő keramikus és grafikus, a köztiszteletnek örvendő Horváth Anna munkásságát, és interjút közöl a kárpátaljai Sásváron született Lator László költővel, aki elmondja: sokszor próbálta írásaiban megidézni szülőföldjét, ahová menekülését követően csak fél évszázad múltán térhetett haza látogatóba. Ismerteti továbbá a Beregszászról elszármazott Kaszab Judit (Judy Cassab) életútját és művészetét, aki évtizedek óta Ausztráliában él.