Az ügy előzményeként XVI. Benedek vasárnap az északnyugat-olaszországi Alpokban töltött vakációján, több száz zarándok előtt mondott úrangyala-imádságában elítélte a „halált, a pusztítást és a szenvedést, ami többek között Egyiptomban, Irakban, Nagy-Britanniában bekövetkezett”. Kérte Istent, hogy állítsa meg a gyűlölettől és fanatizmustól vezérelt gyilkosok kezét. Utalt a közelmúltbeli egyiptomi, nagy-britanniai, iraki és törökországi merényletekre, de nem említette az izraeli célpontok elleni palesztin merényleteket.
Az izraeli külügyminisztérium időközben bejelentette, hogy behívatták a vatikáni nagykövetet (apostoli nunciust), és magyarázatot kértek arra, miért nem említette a pápa a július 12-i netanjai merényletet, amikor az Iszlám Dzsihád radikális palesztin szervezet öngyilkos merénylője öt izraeli életét oltotta ki. „Az egekre kiált, hogy a pápa kihagyta ezt a támadást” – olvasható az izraeli külügyi nyilatkozatban. „Az erkölcsi szégyenfolton túl ezt nem lehet másként értelmezni, mint a zsidók elleni terrorista támadások legitimációját.” A nyilatkozat felhívta a pápát, hogy a zsidók elleni támadásokat ugyanúgy ítélje el, mint a nem zsidók ellenieket. Nem sokkal később Szilvan Salom izraeli külügyminiszter – némiképp enyhítve a heves bírálatot – kijelentette, hogy a netanjai merénylet meg nem említése kétségkívül hiba volt, de semmiképpen sem szándékos mulasztás.
Meglepő, hogy készakarva ki akarták forgatni a szentatya szándékát, jóllehet közismert az egyház számtalan megnyilatkozása, amelylyel a terrorizmus minden formáját elítéli – jelentette ki írásos nyilatkozatában Joaquín Navarro-Valls vatikáni szóvivő arra reagálva, hogy az izraeli kormány berendelte a jeruzsálemi nunciust. Egyidejűleg emlékeztetett arra, hogy XVI. Benedek pápa szavai kifejezetten az utóbbi napok merényleteire vonatkoztak. Nyilatkozatában hangsúlyozza: a szentatya tiltakozása, amellyel fenntartások nélkül elítéli a terrorizmust, magától értetődően kiterjed Izraelre is.
XVI. Benedek beiktatásakor kinyilvánította, hogy elődje, II. János Pál nyomdokain szeretne járni a nagy világvallások párbeszédének erősítésében. Ebben a hónapban a pápa bejelentette azt is, hogy soron kívül hajlandó fogadni a Vatikánban Ariel Saron izraeli miniszterelnököt. Az ügy tehát voltaképpen előzmények nélküli, éppen ezért meglepő a heves izraeli reakció, amely feszültséget kelthet a Vatikán és a zsidó állam kapcsolatában.
Durva szabályozás jöhet a fagyira, ez sokakat érint
