Keményen bírálja hazánkat az OECD

Nagyobb átláthatóságot, a fiskális politika hitelességének javítását, a foglalkoztatottság növelését, valamint a kutatás-fejlesztés feltételeinek javítását kéri hazánktól az OECD, amelynek vezetője szerint a különböző számviteli megoldások helyett strukturális reformokkal kell csökkenteni az államháztartás hiányát.

A makrogazdasági stabilitás megteremtése, a költségvetés rendbetétele, a foglalkoztatottak számának növelése – ezeket a fő ajánlásokat fogalmazza meg Magyarország számára a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hazánkról szóló legfrissebb országjelentése. Az értékelés szerint a gazdasági növekedés megtartásához hazánknak több területen kell lépéseket tennie, amelyek közül a legsürgetőbb kihívást a költségvetés rendbetétele jelenti. A jelenlegi gyakorlaton azzal lehetne javítani, ha a bevételek és kiadások tervezése óvatos feltételezéseken alapulna – írja a jelentés, amely arra figyelmeztet, hogy a rendkívüli bevételeket adósságcsökkentésre kellene fordítani, nem pedig újabb kiadások finanszírozására. Az államháztartási hiánnyal kapcsolatban Val Koromzay, a szervezet igazgatója tegnap így fogalmazott: a különböző számviteli megoldások és az egyszeri lépések helyett strukturális reformokkal kell csökkenteni a deficitet. Szavai szerint a bejelentett adócsökkentéseket nagy valószínűséggel csak megszorításokkal lehet bevezetni, a kormány azonban még nem ismertette, hogy milyen intézkedésekre készül. Koromzay emlékeztetett: az utóbbi években hazánknak nem sikerült elérnie a költségvetési célkitűzéseit.
Az OECD a kormány és a jegybank viszonyát illetően is tennivalókat ír elő: eszerint a monetáris tanács tagságában bekövetkező változásokat zökkenőmentesebbé kell tenni. Az alapkamat alakulásával kapcsolatban Koromzay hangsúlyozta: a magyarországi kamatszint még mindig meglehetősen magas, ám kamatcsökkentésre akkor van esély, ha javul a fiskális politika hitelessége.
Az OECD kiemelten foglalkozik az alacsony magyar foglalkoztatottsággal is: a jelentés szerint a munkaképes lakosság jelentős része azért nem dolgozik, mert a szociális rendszer erre nem ösztönzi. Az értékelés megállapítja, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a közpénzből finanszírozott kutatások feltételeinek javítására.
A nemzetközi szervezet észrevételeire reagálva Veres János pénzügyminiszter közölte: csak részkérdésekben van véleménykülönbség az OECD és a kormány között, az alapkérdésekben, így például az euró 2010-es magyarországi bevezethetőségében mindkét fél egyetért.