Készenlétben áll az Atlantis

A Discovery személyzete Eileen Collins parancsnoksága alatt az új repülésbiztonsági intézkedések gyakorlati próbája mellett a Nemzetközi Űrállomás (ISS) ellátásához szükséges logisztikai feladatokat is megoldja. A három űrséta idején a külső burkolat javítási technikáját tesztelik, kicserélnek egy elromlott alkatrészt, majd fölszerelik a külső rakodóteret. Az űrutazást nagy figyelem kíséri, hiszen a Nemzetközi Űrállomás továbbépítése az amerikai űrrepülőgépek nélkül reménytelen vállalkozás.
Már aligha fejezik be az eredeti tervek szerint a legnagyobb űrprogramnak indult építkezést. Sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy egyelőre néhány további elemmel kiegészítik az ISS-t. Hogy pontosan meddig működik majd a bázis, arra senki sem tudja a választ. Elképzelések, tervek vannak, amelyek általában nem szoktak megvalósulni. Tovább bonyolítja vagy inkább nehezíti a helyzetet, hogy Bush elnök űrvíziója már egyébként is nyugdíjba küldte az egész flottát, 2010-ig kizárólag az ISS építésében vehetnek részt, önálló misszióban már nem. Külön lehetőségként említik meg a szakemberek, hogy az űrrepülőgépek – baj esetén – ott maradhatnak kikötve az állomáson, az űrhajósok kissé szűken ugyan, de bevárhatják a mentő repülőgépet. Ezt a szerepet most az Atlantis kapta, amely a szerelőcsarnokban várakozva napok alatt felkészíthető az indulásra.
Ha a tizenkét napos program sikerrel jár, akkor nemcsak az űrben szerzett javítási tapasztalatokkal lesz gazdagabb a NASA, hanem a következő repülést sem kell tovább halogatni. Az STS–121-es jelzésű repülés személyzetében helyet kap egy „magyar” asztronauta is, aki több hónapot tölt majd el a Nemzetközi Űrállomáson. Ő nem más, mint az ESA munkatársa, Thomas Reiter, aki a világhírű Pille nevű magyar műszer kiváló használójaként tiszteletbeli magyar űrhajós oklevelet kapott.