Ötödik esztendejébe forduló sorozatunk következő állomása egy Pápa melletti község: Kéttornyúlak. A város szélétől alig két kilométerre, a régi zalai országút mentén fekvő település nevének utótagja – a régi magyarban lakóhelyet jelentő „lak” – első ízben 1317-ben bukkan fel; 1571-től írják megkülönböztetésül Két Tornyos Laknak, Kéttornya-Laknak. A középkorban nemesi családok birtoka volt a falu, így az 1360-ban említett, Szent Mihály titulusú templomának kegyurai is bizonyára a Lakiak, Dálkaiak és Hathalmiak voltak. 1378-ban a veszprémi káptalan határjárásában ismét szerepel a Dálka és Lak között lévő plébániai egyház, amely azonban egy jó évszázaddal korábban, a XIII. század második felében épült.
A középkori templomot 1890-ben alaposan átépítették, ezért különös jelentősége van annak a vázlatrajznak és feljegyzésnek, amelyet az 1860-ban a helyszínen járó Rómer Flóris készített a kéttornyúlaki református egyházról. Száz évre rá éppen a Rómer-hagyaték feldolgozása vezette nyomra a kutatókat: „Nem lehet kétkedni, hogy ezen XIII. századi templomnak a régi időkben két tornya volt, a mint azt homlokzatának elrendezése is elárulja. Kerek ívű kapuzata felül, mint Jákon, csúcsos háromszögű szegéllyel bír, a kerek ív belső tagozata csinos levéldíszű (…), a kapuzat egyik fejezetén stilizált, jobbra száguldó és kacskaringósan emelt farkú állat, oroszlán? látszik” – írta vázlatfüzetébe honi régészetünk atyamestere.
1961-ben Gergelyffy András kezdte meg az épület falkutatását. Előbukkantak a nyugati homlokzat román stílusú részletei: a kapubéllet levél- és pálcatagdíszítése, a timpanon csúcsában az említett (valójában balra tekintő) oroszlándombormű, valamint két eredeti, tölcsérbélletű ablak. Az 1967-re befejeződött régészeti feltárás tisztázta az épület alaprajzát és szerkezetét. Ikertornyos, belül urasági karzatos nyugati homlokzata mögött egyetlen hajó volt, amely jóval keskenyebb, félköríves záródású szentélyben végződött. Az apszis tengelyében szintén román kori ablak látható, és további középkori ablaknyílások kerültek napvilágra a déli oldalon a vakolat alól. A később vágott gótikus hajóablak csúcsíve mellett szemet szúró a magasan lévő, töredékes XIII. századi ablak utólag eltorzított formája.
A török időkben a hódoltság és a királyi országrész határán fekvő településre nehéz idők jártak. 1683-ban a Bécs alá vonuló hadak elpusztították a falut. A már a XVII. század elején református kézen lévő templomot 1753-ban helyreállítottként lajstromozták. Renoválták 1818-ban, majd 1855-ben, végül – miután 1889-ben villámcsapás rombolta régi déli tornyát – neogótikus stílusban újjáépítették. Az 1960-as években végzett műemléki helyreállítás óta csupán kisebb javításra, festésre szorult az épület.
A parókia előtt Kéttornyúlak tizennégy református hősi halottjának emlékköve áll; a katolikus templom falán további öt háborús áldozat neve olvasható.
Magyar Péter megint ringbe szállt a valósággal, de az végül a baloldali politikus fölé kerekedett
