Klaus víziója Európáról

Megérett az idő arra, hogy teljesen új alapokra kerüljön az Európai Unió – véli Václav Klaus cseh államfő, aki ebben a kérdésben a napokban a Lidové noviny hasábjain tette közzé gondolatait, válaszként az Európa Tanács felhívására, hogy a politikusok mondják el véleményüket az európai integráció jövőbeni irányvételéről.

Az Európai Unió számos gyakorlati lépésének és a brüszszeli döntéshozók bírálójaként közismert Klaus szerint végre meg kell szabadulni az európai állam létrehozásának gondolatától, s helyébe meg kellene teremteni a polgári elvre épülő liberális demokrácia politikai rendszerét. E rendszer szerves alkotóeleme lenne az embereknek a saját nemzetük iránti természetes lojalitása és a nemzeti identitás meghatározó érzése.
Az európai integráció lényegének új megfogalmazása korunk nagy feladata, véli Klaus, majd kifejti, hogy ezt a minőségileg teljesen új integrációt az európai államok szervezete elnevezés fejezné ki a legjobban, s e formációnak az egyes európai államok, s nem pedig – amint erre az európai alkotmány is kísérletet tett – közvetlenül ezen államok polgárai lennének a tagjai. Meg kell tehát szabadulni az olyan fogalmaktól, mint például az „európai polgárság”, írja a cseh elnök a Teremtsünk egy más Európai Uniót címmel megjelent esszéjében. Azt azonban el tudja képzelni, hogy az uniós alkotmánytervezetről tartott népszavazások kudarca következtében létrejövő megreformált tömörülésnek „szüksége lenne valamilyen alkotmányos dokumentumra”. Ilyen dokumentum keletkezését azonban Klaus szerint „az európai integráció hosszú, fél évszázados útja valóban kritikai értékelésének” kellene megelőznie. A megreformált Európában nem lenne helye a felesleges unifikációs, harmonizációs és központosító tendenciáknak, bármilyen kötelező egységes „európai” ideológiának. Az európai államok szervezetében való tagság indítéka, vélekedik Klaus, nem lehet ideológiai és eszmei célok megvalósítására irányuló törekvés. A vezérelv kizárólag a közös hit lenne abban, hogy a tagállamok bizonyos területeken képesek a közös fellépésre, az együttes döntésekre.
A Klaus által közzétett európai vízióra elsőként reagáló politológusok elismeréssel nyugtázzák ugyan, hogy végre egy alternatív elképzeléssel állnak szemben, ám siettek megjegyezni, hogy Klaus víziója nem újdonság, hiszen a gazdaságilag integrált Egyesült Nemzetek Szervezetének valamiféle európai változatát kínálja. Klaus bírálói kételkednek abban, hogy az európai államok szervezetében a viszonylag kicsi és szegény Csehország jobban tudná érvényesíteni nemzeti érdekeit, mint az EU-ban. A Lidové noviny szemleírója Klaus nézeteit a tiszta nemzetállam eszméjéhez való visszatérésnek, az európai szolidaritás és összetartozás eszméje feladásának, s különféle közös érdekekkel, célirányos szövetségekkel való felcserélésének, az EU megszűntetését célzó javaslatnak nevezi.
Ugyancsak nagy sajtóvisszhangot váltott ki a hét végi Mladá fronta Dnes-ben megjelent terjedelmes Klaus-interjúnak az a része, amelyben a politikus a terrorizmus okairól és Európának a bevándorlók előtti nyitottságának következményeiről mondja el véleményét. Klaus úgy látja, hogy a multikulturalizmus, mint liberalizmusellenes kollektivista ideológia a mai nyugati civilizáció tragikus tévedése. A tömeges bevándorlás elfogadása abból a hamis felfogásból táplálkozik, hogy létezik valamiféle igény, általános jog az egész világon való csavargásra. És közben ez az általános emberi jog háttérbe szorítja a különféle identitásokban élők elemi emberi jogait. Klaus kifejti: a bevándorlóknak számolniuk kell az asszimiláció elfogadásával, új környezetükhöz való alkalmazkodással ahelyett, hogy mindenáron ragaszkodnának elhagyott hazájukhoz. A multikulturalizmus, mondja Klaus, olyan ideológia, amely arra ösztönzi az embereket, vándoroljanak csak el hazájukból, s a befogadó országokban erőteljesen igényeljék a saját civilizációjuk, csoport- vagy etnikai érdekeik érvényesítését. S ha képtelenek lennének új környezetük kultúrájához, ízléséhez igazodni, próbáljanak szerencsét máshol – véli az államfő.