Nemcsak az adóreform, de az ahhoz kapcsolódó szigorító intézkedések is féloldalasra sikerültek: hazai és nemzetközi gazdaságkutatók szerint a kormány által múlt hónapban bejelentett megszorító csomagnál lényegesen nagyobb mértékű elvonásra van szükség ahhoz, hogy a következő években hazánk teljesíteni tudja az euró bevezetéséhez szükséges felzárkózási programban vállaltakat, illetve az idei 4,7 százalékos GDP-arányos hiánycélt. A további elvonásokat egyrészt a 2006-ban kezdődő adóreformmal indokolják, másrészt a GDP mintegy két százalékával terhelik jövőre az államkasszát a kormány által vállalt kötelezettségek, elsősorban a magántőke bevonásával megvalósuló állami beruházások, az úgynevezett PPP-programok. Tovább szűkíti a mozgásteret az is, hogy az autópálya-finanszírozás megváltoztatása csak idén juttatta egyszeri, rendkívüli bevételhez az államkasszát, amely jövőre már nem számíthat erre a „segítségre”.
Bartha Attila, a Kopint-Datorg Rt. tudományos főmunkatársa lapunknak elmondta: a költségvetés helyzete jelenti a magyar gazdaság legkritikusabb területét. Bartha szerint a miniszterelnöki adóreform-bejelentésekhez nem rendelték hozzá az ehhez szükséges költségcsökkentéseket, így az egész program komoly hitelességi problémákat vet fel, s növeli az államháztartás kockázatát. A gazdaságkutató további gondként említette a PPP-programokat, amelyeket nem biztos, hogy költségvetésen kívüli beruházásként fogad majd el az Európai Unió. Ha viszont ezek a beruházások visszakerülnek a költségvetésbe, akkor ismét tovább szűkül a büdzsé mozgástere – figyelmeztetett Bartha.
Hasonló problémákat fogalmazott meg Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője is, aki kérdésesnek ítélte meg azt, hogy a múlt hónapban közzétett kormányzati intézkedésekből végül mi valósul meg. Mint fogalmazott, a bejelentett 200 milliárd forintos megszorítással szemben 300-400 milliárd forintot elérő elvonásra lenne szükség, ám nyilvánvaló, hogy a jövő évi parlamenti választás miatt ilyen mértékű megszorítást nem fog végrehajtani a kabinet, azaz a tényleges szigorító intézkedéseket már a következő kormány kényszerül meghozni.
Megerősítette a tegnapi lapszámunkban közölt megszorításokat a Dresdner bankcsoport tegnap kiadott helyzetjelentése, amely szerint a pénzügyi tárca – elkerülendő a költségvetési hiánycél túllépését – még az idén hatvanmilliárd forint pótlólagos megtakarításra kérné a többi minisztériumot. A pénzintézet elemzői úgy tudják, hogy a Pénzügyminisztérium 2006-ra az eddig bejelentett elvonáson felül további 200 milliárd forintos kiadási lefaragást fontolgat, vagyis a teljes tervezett megtakarítás ezzel együtt már 400 milliárd forintot tenne ki.
Vegyesnek értékelte a magyar gazdaság jelenlegi állapotát Bokros Lajos volt pénzügyminiszter is, aki a köztévé tegnapi adásában kifejtette: lehetőségeinkhez képest alulteljesítettünk. Szavai szerint a költségvetési túlköltekezés eredménye, hogy növekszik a hiány, romlik a versenyképesség, emelkedik a munkanélküliség.
Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tegnapi számunkban közölt nyilatkozatában jövőre 500 milliárd forintnyi kiadáscsökkentést tartott szükségesnek. Kitérő választ adott a további megszorításokra vonatkozó kérdésünkre tegnap Pichler Ferenc, a pénzügyi tárca szóvivője, aki mindössze annyit közölt: a jövő évi költségvetés elkészítésén jelenleg is dolgoznak.
n
Romlott a megítélésÜNK. Negatívabb lett az ország gazdasági helyzetének megítélése az elmúlt négy évben – derül ki a Szonda Ipsos kutatóintézetnek a Világgazdaság által közölt adataiból. A felmérés szerint 2001 júniusában a megkérdezettek optimistább jövőt jósoltak a hazai gazdaságnak, mint saját háztartásuk pénzügyi helyzetének. A „megélt valóság” 2005 júniusában hasonlóképpen mérsékelten negatív, mint annak idején, s ehhez zárkózott fel a gazdasággal kapcsolatos romló várakozás.
Indokolatlan kiadások. Még nem kapta meg a Pénzügyminisztérium (PM) az Állami Számvevőszék jelentéstervezetét az áfa-visszaigénylések tavaly ősszel elrendelt általános ellenőrzéséről – reagált Pichler Ferenc, a pénzügyi tárca szóvivője arra a lapunk által múlt hónapban – a magyar sajtóban elsőként – ismertetett számvevőszéki jelentésre, amely megállapítja: indokolatlan költségvetési kiadást eredményezett az uniós adószámmal rendelkező hazai vállalkozások áfa-visszatartása. Pichler az MTI-nek kijelentette: a PM álláspontja továbbra is az, hogy az intézkedés mérlege egyértelműen pozitív volt. (Sz. E.)
