Mesterségünk címere

K ö n y v e s h á z

Két ellentétes – bizonyos értelemben egymás hatását részben kioltó – folyamat zajlik a könyvkiadásban Magyarországon a rendszerváltozás óta. Egyrészt rengeteg a jó könyv, másrészt se szeri, se száma a rosszul megszerkesztett, rosszul lefordított vagy szerkesztőt, kontrollszerkesztőt sose látott írásműnek. Az utóbbi másfél évtizedben sorra alakultak olyan kisebb-nagyobb csoportosulások, amelyek könyvkiadónak nevezik magukat, de munkatársaiknak nem sok fogalmuk van a szakma szabályairól. Sajnos még a jó kiadóknak dolgozók némelyike is szereptévesztésben szenved. A szerkesztő olykor a saját nem éppen csalhatatlan ízlése szerint ír át átírásra nem szoruló részeket, hibákat viszont benne hagy a kéziratban. Fordítás akad a kezébe, és az adott idegen nyelvet nem beszéli? Nem baj, a fordító megkérdezése nélkül, gátlástalanul „belejavít” a szövegbe. Olyasmit, ami az eredetiben még véletlenül sincs benne. Az alapvetően fontos munkát végző korrektor, ha van egyáltalán, olykor nem korrigál, hanem irodalmi ítésznek képzeli magát, s ekként cselekszik. A kézirat-előkészítő pedig ritka, mint a fehér holló – és így tovább.
Márpedig a könyvkiadás szakma, éppúgy, mint a bútorkészítés vagy a hídépítés. Nehéz szakma, amelynek műveléséhez szaktudás, szervezettség, módszeresség, folyamatos figyelem, valamint jó adag alázat szükségeltetik – és persze a könyv szeretete, a szerző tisztelete. Magyarországon bárki lehet könyvkiadó, sajnos senki nem vizsgálja meg, valóban ért-e hozzá, amikor nekilát a vállalkozásnak. De aki meg akarja tanulni ezt a mesterséget, van rá lehetősége. Néhány könyvkiadóban még dolgoznak olyan emberek, akiktől van mit tanulni, és létezik több olyan kötet is, amely nélkülözhetetlen ismeretekkel látja el az e téren tájékozódni akarókat.
Nélkülözhetetlen fogódzót jelent az Osiris Kézikönyvek sorozatban már két kiadást megért Szerzők és szerkesztők kézikönyve, Gyurgyák János munkája. Nemrég jelent meg ugyanitt Bart István A könyvkiadás mestersége című öszszefoglalója, amelyben a szerző több évtizedes szerkesztői, vezetői tapasztalatait felhasználva vezeti végig olvasóját a szakma abécéjén, miután bevezetésként összefoglalja a könyvkiadás mai helyzetét. Alapfogalmakat tisztáz, ismerteti a valódi könyvkiadó felépítését. Foglalkozik a hosszú távú stratégiai döntések fontosságával, a vezetők szerepével, a kiadáspolitikával, a munka megszervezésének folyamatával, az ár, a példányszám meghatározásával, a szerző és a szerkesztőség kapcsolatával. Áttekinti a honorárium és a jogdíj meghatározásának menetét és így tovább.
Annak, aki nem tudja mindazt, ami ezekben a kötetekben van, sőt azt sem, hol kell utánanéznie annak, amit nem tud, nem volna szabad felsőbb osztályba lépnie, azaz könyvkiadásra adnia a fejét. Ha mégis megteszi, jobb, ha szembenéz azzal, hogy az olvasók tartós ragaszkodását nem lehet megszerezni csak a gyors hasznot hajhászva. Fontos a jó kereskedelmi vezető, a reklámszakember, de az ő munkájuk kizárólag akkor lehet sikeres, ha komoly irodalmi, képzőművészeti, tudományos felkészültségű vezető- és szerkesztőgárda áll mellettük. Az ájult menedzserimádat ezen a téren sem vezet sehova.
„Az igazi siker az, amit a kiadó tudatosan és saját maga szervez meg magának. Ez a siker ugyanis megismételhető – sokszorosítható…” – írja Bart István. Hangsúlyozza, hogy olyasmiről nem írt, aminek az igazságáról, helyességéről ne volna meggyőződve, olykor a maga kárán – a gyakorlatban. Érdemes figyelni rá, ha valaki azt akarja, hogy meg is tudjon maradni a manapság oly sokat emlegetett piacon.
Ugyanebben a sorozatban jelent meg Frédéric Barbier A könyv története című munkája, amely az írás feltalálásától máig kíséri figyelemmel azt, ami nélkül a tudomány sem tartana ott, ahol tart. Kultúrtörténeti csemege ez a kötet a könyvszeretőknek, és javíthatatlan optimizmussal ajánljuk a szakma túlságosan magabiztos dilettánsainak is. Hátha tanulnak belőle némi alázatot, ha belepillantanak és szembesülnek azzal, kik foglalkoztak ezzel a mesterséggel az elmúlt évszázadoktól napjainkig.
(Gyurgyák János: Szerzők és szerkesztők kézikönyve. 2. kiadás; Bart István: A könyvkiadás mestersége; Frédéric Barbier: A könyv története. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. A kötetek ára: 1980, 3480 és 3800 forint)