Nem érdemes a szemetet a szőnyeg alá söpörni

Az ombudsmanok valószínűleg nem is sejtették: felkavarják az állóvizet múlt hét végi állásfoglalásukkal. Pontosabban azzal az üggyel, amelyről az állásfoglalás szólt. A romák kiirtását témául választó, letölthető internetes játékról van szó. Az MSZP jogi tagozata nyomban kezdeményezte, módosítsák a Btk.-t, tegyék büntethetővé a gyűlöletbeszédet, a rasszista megnyilvánulást. A kezdeményezés alapjául szolgáló tanulmány szerint Magyarországon túlságosan tág a szólásszabadság kerete.

2005. 07. 22. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az internetről letölthető számítógépes játék több mint elítélendő. Lövöldözzünk a roma emberekre, irtsuk ki őket, tisztítsuk meg tőlük az országot. A hatóságok nem léptek fel – nincs büntető jogszabály, amely tilalmazná a visszataszító otrombaságot. A játék közvetlen cselekvésre, tényleges támadásra nem buzdít, mégsem lehet szó nélkül elmenni mellette – ezt fejezte ki az ombudsmanok állásfoglalása. Lenkovics Barnabás és Kaltenbach Jenő az emberi méltóság fontosságára hívta fel a figyelmet múlt pénteki állásfoglalásában.
Még ugyanezen a napon közzétették az MSZP jogi tagozatának és büntetőjogi szakcsoportjának nyílt levelét, amelynek címzettje az igazságügy- és a belügyminiszter. Lamperth Mónika nyomban reagált: kész tárgyalásokat kezdeni kollégájával a gyűlöletbeszéd megtiltásáról. E hét keddjén megjelent az igazságügyi tárca közleménye: már dolgoznak a jogszabályon – módosítják a büntető törvénykönyvet. Közben nyilatkozott a miniszterelnök: kell a szabályozás, bár, hogy milyen legyen, azt a jogtudósok döntik el. Korábban a szaktárca politikai államtitkára még azt közölte, nincs napirenden a gyűlöletbeszéd betiltása. Most már ismét napirenden van.

A rasszizmus nem ütőkártya
Bárándy Gergely, nemrég szakvizsgázott fiatal ügyvéd, az MSZP jogi tagozatának elnöke – Bárándy György ügyvéd unokája, a volt igazságügy-miniszter Bárándy Péter fia – nem most kezdte ennek a témakörnek a kimunkálását. A gyűlöletbeszédről szóló dolgozata már régebben megjelent egy szaklapban. A büntetőjogász lapunknak azt mondta, ennek kibővített változata az MSZP-s munkaanyag. A legifjabb Bárándy évekkel ezelőtt kezdte politikai pályafutását a szocialistáknál. Az Országgyűlés kisebbségi, emberi jogi bizottságában Kósáné Kovács Magda szakértő-tanácsadója volt. Saját közlése szerint apja minisztersége idején háttérbe vonult – kellemetlen lett volna, ha az a vád éri: a miniszter jóvoltából érvényesül. Később folytatta politikai tevékenységét, s a párt közigazgatási és jogi bizottságában vezető szerephez jutott. A legújabb hír szerint képviselőjelölt lehet.
Az elmúlt időkben történt néhány dolog – mondta a politikus –, ezek indítottak arra, hogy elővegyük a témát. A történések közül konkrétan az internetes játékot említette meg. „Körbeérdeklődtünk az MSZP-ben – tette hozzá –, s utána írtuk meg a nyílt levelet a minisztereknek.”
Bárándy cáfolta, hogy a nyári uborkaszezon kitöltése lenne a cél. Arról pedig szerinte végképp nincs szó, hogy a kampány részévé kívánnák tenni a fajgyűlölet elleni fellépést. Vagy – jobb híján – elővennék a rasszistakártyát. „Véletlen egybeesés” – mondta Bárándy Gergely. Arra nem válaszolt, milyen megoldás az, hogy a nagyobbik kormánypárt egyik tagozata nyílt levélben kéri jogalkotásra a szocialista minisztereket. S a szaktárca nyomban munkához is lát. A sértő, megalázó, gyalázkodó megnyilvánulások folyamatosak – mondta a jogász-politikus –, a velük kapcsolatos gond megoldatlan.

Szűkítenék a határokat
Hogy mi lenne a megoldás? A szólásszabadság szűkítése. Az MSZP jogi tagozata és büntetőjogi szakosztálya – az alapul szolgáló tanulmány szerint – abból indult ki, hogy a rendszerváltozáskor, 1989 és 1990 között „szélsőségesen tág keretek közt vonták meg a szólásszabadság határait”. Bárándy tanulmánya szerint ez érthető is, hiszen féltek a visszarendeződéstől. „Egy kialakult és stabilizálódott demokráciában azonban – amilyen évek óta Magyarország – mindig jóval szűkebb keretek közt kell megvonni a szólásszabadság határait, mint az átalakulást közvetlenül követő időkben. Megszilárdult demokráciákban a szólásszabadságot egyre inkább korlátozzák az állampolgárok és egyes, a társadalmat alkotó csoportok jogos érdekei” – folytatódott az okfejtés.
Ez az elvi alap. Erről indulva javasolja azt az MSZP, hogy minősítsék bűncselekménnyé a gyalázkodást, a sértegetést, a becsmérlést, ha ez születésük, származásuk, vallásuk, nemzeti, etnikai hovatartozásuk miatt ér embereket. Tehát nem közvetlen, személyre szóló sértésről van szó, mert az most is bűncselekmény. Az egyes csoportok tagjainak sérelme, a gyűlöletbeszéd válna büntethetővé.

Közvetlen, konkrét és erőszakos
Az Alkotmánybíróság (AB) eddig három alkalommal állta útját az ilyen megoldásoknak, a szólásszabadság védelmében. Először, 1992-ben kiiktatta a Btk.-ból a szocializmus szabályait. Ezek tiltották a faji, vallási, etnikai alapú becsmérlést, s a demokratikus államrend megsértését is. A bűncselekményt hajdan egy szimpla káromkodással elkövethette bárki, ha a politikusok nevét is a szájára vette. Ismert eset volt, amikor egy körfolyosós bérház egyik lakója, illumináltan hazatérve nem találta a lakáskulcsát, s cifra megjegyzések kíséretében szólította fel Kádár Jánost és Losonczi Pált, hogy jöjjenek és nyissák ki ezt a k…va ajtót. Izgatásért ült aztán az illető.
Az AB már 1992-ben kifejtette ugyan az összes alapvető elvet és mégis: 1996-ban, Horn Gyula idején a szólásszabadságot korlátozó módon megváltoztatták a törvényt. Ehhez Göncz Árpád október 23-i, Kossuth téri kifütyülése szolgáltatta az ürügyet. Az alkotmánybírák 1999-ben törölték az új rendelkezést, mert ésszerű ok nélkül, aránytalanul korlátozta a véleménynyilvánítás szabadságát.
A jelenlegi ciklusban ifjabb Hegedűs Lóránt felmentő ítélete indította be a kodifikációs folyamatot, amely 2003 végén, Bárándy Péter minisztersége idején zárult le. A református lelkész 2001-ben egy kerületi újságban a „galíciai jöttmentek” kirekesztésére hívott fel. A Fővárosi Ítélőtábla – a Legfelsőbb Bíróságnak az AB határozatain alapuló gyakorlata nyomán – felmentette a papot. Szerinte nem valósult meg a közösség elleni izgatás bűntette. Ehhez ugyanis az kell, hogy valaki konkrét és közvetlen erőszakra hívjon fel. A „rekeszd ki!” felszólítás a jogerős ítélet szerint nem ilyen. Az ügyészség fontolgatta ugyan, hogy felülvizsgálatot kér az ítélkezés legfelső fórumától, de nem tette. Tavaly május 25-én ugyanis az Alkotmánybíróság kihirdette legújabb, immár harmadik határozatát arról, hogy a szólásszabadság elsőbbséget élvez. A vádhatóság ezek után nem vállalta a biztos pervesztést a Hegedűs-ügyben.
Az alkotmánybírák egyik fő érve az, hogy „a vélemény elfojtása, vagy napvilágra kerülésének megakadályozása nem teszi a véleményt meg nem születetté és nem gátja valamely nézet elterjedésének”. Nem érdemes a szemetet a szőnyeg alá söpörni. Az AB szerint az állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha egy másik alapvető jog vagy alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el.

Alapvető elvekről nincs alku
Hogy a korlátozás mikor következhet be, csak akkor állapítható meg, ha elvégezzük a szükségesség-arányosság alkotmányos tesztjét. Vagyis: megnézzük, szükséges-e egyáltalán a korlátozás? S ha igen, azt is megvizsgáljuk, hogy az elérhető eredmény arányban állna-e a korlátozás hátrányaival? A büntetőjogi fellépés az elmúlt 15 évben még mindig aránytalanul súlyos eszköznek találtatott a szólásszabadság ellenében. Lehet, hogy a fellépés szükséges lett volna, de nem arányos. „Az Alkotmánybíróság a becsmérlés vagy megalázás esetében a szabad véleménynyilvánításhoz való jog aránytalan korlátozásának tartja a büntetőjogi szankció kilátásba helyezését” – mondta a testület az elmúlt esztendőben. Az AB a polgári jog által kínált lehetőségeket ajánlotta a sérelmek orvoslására.
Egy évvel később, ez év május 23-án – nem sokkal államfővé választása előtt – Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnöke a Mindentudás Egyetemén úgy beszélt az eddigi gyakorlatról, mint az alkotmánybíráskodás nagy eredményéről. Kijelentette: „vannak alapvető elvek, amelyekről nincs alku”. Ilyen a szólásszabadság védelme.

Csak személyesen
Bárándy Gergely úgy gondolja, hogy az általuk javasolt új megoldás átmehet az alkotmányossági vizsgán – igaz, eddig még minden kezdeményező így vélekedett. Ők ugyanis nem a közösség elleni izgatás kategóriájában rendeznék ezt a kérdést, hanem az emberi méltóság védelmére hivatott rágalmazási bűncselekmények között. Ott valószínűleg alacsonyabb a szükségességi-arányossági küszöb. Mert míg a köznyugalmat sértő közösség elleni izgatást becsmérléssel is csak akkor lehet elkövetni, ha az másokban a konkrét támadás közvetlen veszélyét idézi elő a faji, etnikai csoportokhoz tartozókkal szemben, addig az emberi méltóságot sértő gyalázkodás már az elhangzásával, a megnyilvánulásával sérelmet okoz.
Leküzdhetőnek tartja az MSZP-tagozat elnöke azt az akadályt is, hogy a személyiségi jogot csak személyesen lehet gyakorolni. A sértésnek ma névre szólónak vagy azonosítható személyt érintőnek kell lennie, másként nem perképes a sértett és nem fordulhat sem polgári, sem büntetőbírósághoz. Példa erre Székely Gábor volt főpolgármester-helyettes esete. Székely izraelita vallására, zsidó származására, családjának galíciai eredetére hivatkozva próbált elégtételt kérni ifjabb Hegedűstől a cikke után. A Pesti Központi Kerületi Bíróság Pataki Árpád vezette polgári tanácsa a törvényi szabályozás hiányára utalva az indokolásban azt mondta, nem állapítható meg, hogy Székely a zsidóságnak a Hegedűs-cikkben említett csoportjához tartozna, a csoport egészét ért sérelemért ő személy szerint nem várhatja el a bocsánatkérést. A személyiségi jog ugyanis jelenleg csak személyesen gyakorolható. Feltette a kérdést: jogi támpont nélkül, hogyan dönthetné el a bíróság, hogy az emberek milyen csoportjaihoz, közösségeihez tartozó személyek perelhetnének saját jogon is, a csoportnak címzett sértés után? Ez a gyakorlat él máig is a bíráskodásban. A közösségek méltósága nem kap védelmet. Becsületsértési, büntetőügyben is hasonlóképpen járna, aki megpróbálkozik ezzel. Nem csak elégtételt nem kapna, de perelési, fellépési lehetőséget sem. Sólyom László ugyanakkor egyik írásában 2003-ban úgy vélte, a bírói gyakorlatnak kellene lépnie a hasonló ügyekben.
Bárándy Gergely kérdésünkre azt mondta, a jogalkotó alkotmánysértés nélkül eldöntheti, megadja-e a megsértett csoport tagjainak a lehetőséget, hogy a bíróságon akár maguknak, akár a csoportnak büntetőjogi védelmet kérjenek.
Téboly és szörnyeteg
A szakma más képviselői nem annyira optimisták, mint az MSZP-tagozat vezetője. A lapunk által megkérdezett jogászok az AB határozataira hivatkozva azt mondták: a mégoly elítélendő szóbeli sértegetés sem éri el a büntethetőség küszöbét. Azt pedig súlyos szakmai, politikai hibának tartják, hogy az új büntetőjogi szabályozás a szólásszabadság korlátozásával valósulna meg. Megemlítették azt is, hogy az Európai Unió döntéshozó fórumai végül a próbálkozások ellenére sem vállalták a rasszizmus és az idegengyűlölet büntethetőségének kimondását a véleménynyilvánítás szabadságának rovására. A büntetőjog egyik hazai szaktekintélye pedig az uniós jogalkotási folyamatban korábban kisebbségi véleményként megfogalmazott álláspontra hívta fel a figyelmet. Marco Cappato olasz képviselő a szólásszabadságot korlátozni igyekvőkkel szemben azt hangoztatta: a populista és Európa-ellenes mozgalmak nagy örömére a voltaire-i filozófia toleranciáját – amely szerint az ön véleménye az ellenkezője az enyémnek, de én az életem áldoznám, hogy ön kimondhassa a véleményét – eurobürokrata téboly zúzza szét, amely sokkal veszélyesebb, mint az a szörnyeteg, amelyet állítólag leküzdeni szeretne.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.