A törvény minden adatkezelőt kötelez arra, hogy jelentkezzék be az adatvédelmi nyilvántartásba – közölte tegnap kérdésünkre Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. Ez alól a parlamenti vizsgálóbizottság sem kivétel – tette hozzá –, ugyanakkor az Orbán Viktor ügyében alakult testület elmulasztotta ezt a kötelességét.
Az eset azért súlyos, mert tavaly március 31-e óta – az Alkotmánybíróság határozata alapján – hiányoznak a vizsgálóbizottságok működésének feltételei: a honatyák nem alkották meg a korrekt eljáráshoz szükséges kétharmados törvényt. Jelenleg – mutatott rá Péterfalvi Attila – csak országgyűlési határozat alapján vizsgálódik a bizottság, erre alapozva pedig csak a parlamentnek alárendelt személyek – például a képviselők – ügyeiben érdeklődhet a testület. Másokat csupán akkor kérdezhet meg, ha hozzájárulnak ehhez.
Kérdés tehát, hogy az érintett cégek képviselői, tagjai s a tanúk hogyan viszonyuljanak a vizsgálathoz. Annál is inkább, mert közben a büntető és a polgári törvénykönyv érvényes az ügyükben. Ha önmagukra vagy másokra terhelő vallomást tesznek, hamis vád vagy egyéb bűncselekmény miatt a vádlottak padjára kerülhetnek. Emellett beperelhetők kártérítésért is, a személyiségi jog megsértése címén, ha nem tudják bizonyítani állításukat.
Péterfalvi Attila azt mondta, nincs tudomása róla, mikor, hol, hogyan és meddig tárolja a bizottság a meghallgatásról felvett jegyzőkönyveket, honnan szerzett be iratokat, és azok között vannak-e olyanok, amelyek nem részei a mindenki számára megismerhető állami nyilvántartásoknak. Hasonló okból korábban már fellépett a jelenlegi adatvédelmi biztos és elődje, Majtényi László is a Mécs-bizottság, illetve az olajügyeket vizsgáló testület ténykedése ellen.
A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal tegnap elutasította azt a feljelentést, amelyet az Élet és Irodalom, valamint az Index internetes újság cikkei alapján nyújtott be két magánszemély. Megállapították: az újságcikkekre alapozott feljelentésekben egyetlen olyan tény vagy adat sem szerepel, amely bűncselekményre, hivatali visszaélésre utalna. Ez már a második hatósági határozat az ügyben, hiszen a Fővárosi Ítélőtábla korábban jogerősen úgy döntött, hogy az ÉS cikkében említett napokon nem volt taggyűlés az egykor Lévai Anikó – Orbán Viktor felesége – résztulajdonában lévő kft.-ben.
Ismeretes: a parlament június 12-én fogadta el azt a határozatát, amely szerint Orbán Viktornak tíz kérdésre kell válaszolnia azzal kapcsolatban, hogy miniszterelnöksége idején visszaélt-e funkciójával. Alkotmányjogászok szerint – mivel a bizottság országgyűlési határozat alapján jár el – Orbánt sem lehet kormányfői tisztsége alapján kérdezni, mert törvény híján jelenleg a miniszterelnök is kívülállónak minősül. Orbán csupán képviselőként kérdezhető. Ebben a minőségében viszont köteles számot adni vagyoni helyzetéről. Magyarán: a vagyonnyilatkozatát kontrollálhatják.
Emlékezetes, a közelmúltban Braun Róbert volt miniszterelnöki tanácsadó fejlécével készült dokumentum került nyilvánosságra, amely szerint Gyurcsány Ferenc részére állami hivatalnokok közpénzen, Orbán Viktor lejáratására kampánytervet állítottak elő. Az érintett Braun és a kormány hiteltelen „koholmánynak” minősítette a „gyanúkampányiratot”, amelynek fő eleme az volt, hogy a volt miniszterelnököt szőlőügyekkel járassák le, méghozzá az ÉS hasábjain.
Butaságok a neten. Ennyi butaságot egy helyen még nem láttam. Márpedig a butaságokat a helyükön kell kezelni – mindössze ennyivel kommentálta Rogán Antal, a Fidesz kampányfőnöke az Indexen megjelent híradást, amely arról szól, hogy a Fideszben készült egy kommunikációs és PR-stratégia, amely állítólag még Orbán Viktor látszatbalesetét is kilátásba helyezte.
