Egyre nő azoknak a vállalkozásoknak a száma az országban, amelyek megfellebbezték az önkormányzatok iparűzésiadó-fizetésre felszólító határozatát. Az iparűzési adó jogosságát megkérdőjelezők arra hivatkoznak, hogy az EU-ban a tagállamok csak egy forgalmi típusú adónemet alkalmazhatnak. Tehát az áfán kívül más adót nem vethetnek ki a vállalkozások forgalma után. Mint ahogy arról lapunk elsőként beszámolt, az Auchan Magyarország Kft. levélben fordult az ügyben Budapest Főpolgármesteri Hivatalához. Egy távközlési betéti társaság pedig Brüsszelben nyújtott be panaszt. Deli Lajos, a Főpolgármesteri Hivatal adóügyi osztályának vezetője a Világgazdaságnak nemrégiben azt nyilatkozta, hogy már 79 cég jelezte náluk, hogy nem kívánnak iparűzési adót fizetni.
*
Budapesten három-négy olyan cégről tudnak, amelyik fellebbezett a főváros határozata ellen, és a közigazgatási hivatalhoz fordult. Egyes vélemények szerint a hivatal elutasítása szinte borítékolható. Már csak azért is, mert a közelmúltban a pénzügyminiszter az önkormányzatoknak küldött tájékoztatójában a hatályos magyar adójogszabályok szerinti eljárásra hívta fel a figyelmet.
Információink szerint Csongrád megyében magas azoknak a cégeknek a száma, amelyek a megyei közigazgatási hivatalhoz fordultak, mivel megítélésük szerint a helyi iparűzési adó nem felel meg az európai uniós normáknak. Bár Seres Katalin, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal főosztályvezető-helyettese a nyári szabadságolások miatt egyelőre nem tudott pontos adatokat mondani, azt azonban elárulta, hogy az elmúlt hetekben volt olyan nap, amikor öt multinacionális cég is fellebbezést nyújtott be az iparűzési adó ellen. A társaságok beadványukban azzal érveltek, hogy az unióban ismeretlen ez az adónem, ezért azt tavaly május elseje óta Magyarországon sem lehet kivetni rájuk. A hivatalnak a fellebbezések ügyében 30 napon belül kell döntést hoznia.
Győrben harminc kisebb-nagyobb cég fordult az önkormányzat adóirodájához, jogorvoslatot kérve amiatt, hogy hazánk uniós csatlakozása után a helyi iparűzési adó megfizetésére nem kötelezhetők a vállalkozások. Mint Mező Tímea, a városházi adóiroda helyettes vezetője lapunknak elmondta, ez nem nagy szám, tekintve, hogy a Rába-parti városban közel hatezer adózó cég van. Hozzátette, ezek a cégek meglátása szerint most futnak egy kört, hiszen fellebbezésük ellenére az adót már befizették. Egyes ügyvédi irodák kiemelten foglalkoznak a kérdéssel, hiszen a levelek gyakorlatilag biankóként készülnek, csak a cég neve más, mintegy két-három azonos formátumú levelet különböztettek meg eddig. Mező Tímea kijelentette, a Pénzügyminisztérium állásfoglalása nyomán minden vállalkozásnak ugyanazt a levelet küldik el, miszerint a nyilatkozatot tudomásul vették, ám az észrevételt elutasítják. Sopronban szintén mintegy hatezer helyi iparűzési adót fizető cég van, amelyből mindössze tíz kisebb-nagyobb vállalkozás élt jogorvoslati lehetőséggel, ám mint ahogy a soproni adóiroda illetékesétől, Bacsárdiné Szukits Valériától megtudtuk, a megyei közigazgatási hivataltól többségükben már meg is kapták az elutasító választ. A megyei közigazgatási hivatalban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy naponta egy-két fellebbezés érkezik.
Két cég jelezte nálunk, igényt tartana a már befizetett iparűzési adóra – állapította meg Mészáros Miklós, Miskolc főjegyzője. A két vállalkozás az OTP érdekeltségi körébe tartozik. A bank nemrégiben már közzétette, hogy nem tartja jogosnak a helyi iparűzési adó beszedését, ezért több önkormányzatnál is kifogást emelt a közteher ellen. Nem valószínű, hogy az idén döntés születik az iparűzési adó megszüntetéséről – jelentette ki Orosz Gábor, a megyei közigazgatási hivatal vezetője,
aki szerint 2007-ig biztosan a magyar jogszabályok maradnak érvényben.
Oszkó Péter, a Deloitte adószakértője jó esélyt lát arra, hogy az Európai Bíróság az uniós követelményekkel ellentétesnek ítéli majd a magyar iparűzési adót. Emlékezetes, hogy Kovács László adóügyi biztos is uniós szabályokba ütközőnek ítéli meg ezt a közterhet. Ez esetben rendelkezni fognak arról is, hogy az ország EU-csatlakozása, vagy a panaszok benyújtását követően tekinthető jogszerűtlennek ez a közteher. A szakértő uniós példákat ismertetett: Dánia esetében a bíróság úgy ítélte meg, hogy az északi állam rosszhiszeműen járt el, ezért viszszamenőlegesen meg kellett fizetnie a kétszázalékos adót. Dániában ezt követően a 23 százalékos áfát 25-re emelte a kormány, így teremtett a visszafizetéshez fedezetet. Ausztria önkormányzatokat finanszírozó külön adóját is megszüntette a bíróság, ám ez esetben csak annak jár vissza a befizetett pénz, aki a döntés előtt jogvitát kezdeményezett. Olaszország esetében most várnak a bíróság döntésére. Ennek az ügynek az a különlegessége, hogy Itáliában szinte nincs is olyan vállalkozás, amelyik ne tett volna jogi lépéseket, és ne nyújtott volna be kérelmet. Ha a bíróság igazat ad nekik, magyar pénzben számolva harmincezer- milliárd forintot kellene az olaszoknál visszafizetnie a költségvetésnek.
Az adószakértő a hazai helyzettel kapcsolatban kiemelte: nem elég egy levél az önkormányzat felé, hanem jogi lépéseket kell tenniük a vállalkozásoknak. Más szakértők szerint hibás döntést hozott a kormány, hogy az iparűzési adó csak 2008-tól szűnik meg, ezzel ugyanis komoly nehézségek elé állítja az önkormányzatokat. A helyhatóságok nem lesznek képesek arra, hogy a befizetett pénzt visszafizessék a vállalkozásoknak: ez esetben pedig az államnak kell helytállnia. Az iparűzési adó megszüntetésének halogatása miatt a visszafizetések teljesítése a következő kormány kasszáját fogja terhelni. Van, aki szerint ezért nem orvosolja a problémát a jelenlegi kabinet. A vitatható összeg a mai napig – kamatok nélkül – évente több száz milliárd forintra rúg. A pénzügyi tárca tájékoztatása szerint tavaly 310,5 milliárd forintot fizettek be a cégek a helyhatóságok felé.
Kocsis Máté
Már 1,2 millióan nézték meg, ahogyan Kocsis Máté helyreteszi Magyar Pétert a reptéri zápor kapcsán + videó
