Polémia a bírák nyilatkozási jogáról

A bíró lehetőleg ne nyilatkozzon ügyeiről – véli a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Horváth Jenő szerint legjobb, ha az ítélet magáért beszél. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke viszont úgy gondolja: a bíró is élhetne alkotmány adta jogával. Azt azonban szerinte még meg kell fontolni, miként történjen ez.

Egyelőre nem nyilatkozhatnak a bírák sem a saját ügyeikről, sem a rég lezárt eljárásokról. Hallgatásra kárhoztatja őket a jogszabály. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke – korábban az LB szóvivője – azt mondja, ha szó szerint értelmeznénk a bírák nyilvános megszólalását tiltó rendelkezést, a történelmi korok ügyeiről, mondjuk a Martinovics-perről sem fejthetné ki senki a véleményét. Az OIT változtatni szeretne ezen. Különösen azután, hogy megbízásából Lábady Tamás volt alkotmánybíró, a Pécsi Ítélőtábla elnöke megvizsgálta a módosítás feltételeit. A szakember nem találta aggályosnak, hogy a bírák nyilatkozzanak. A szólásszabadság őket is megilleti.
A főbíró ugyanakkor óvatos: még le nem zárt, folyamatban lévő perben továbbra sem szólalhatna meg a bíró a tárgyalótermen kívül – mondta. Emellett kötelezni sem lehetne senkit, hogy megossza érveit a nyilvánossággal. Lépni azonban kell, hiszen az Európai Unióban szinte egyedülálló a teljes tilalom. Kulcsár Attila kiadatási ügyében például az osztrák bíró az újságírók elé állhatott a döntés után. Németországban is más a gyakorlat, mint idehaza.
Nagyon meg kell fontolni, miként oldható fel a mostani tilalom – válaszolta érdeklődésünkre Horváth Jenő, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Leszögezte: az ügyvédi kar nem ellenzi a lazább szabályozást, sőt az ügyvédek örülnének a módosításnak – több alkalmuk lenne, hogy kifejtsék álláspontjukat. A bíráknak azonban mindenképpen számítaniuk kell arra, nem biztos, hogy a nyilvánosság előtt övék lesz az utolsó szó. Ha ugyanis a bíró közlése érinteni fogja a vádlott, az alperes, a felperes jogait, érdekeit, magatartását, a védő, a jogi képviselő bizonyára reagálni fog. Senki sem tarthatja őket vissza ettől – vélte Horváth Jenő.
Az ügyvédek meglehetős rutint szereztek a rendszerváltozás óta a nyilvánosság tájékoztatásában. Olykor egymással vitatkoznak, legtöbbször azonban a rendőrség közléseit, eljárását, döntését kritizálják. Ritkábban az ügyészség intézkedése kerül célkeresztbe. Az ügyészség – a bírósághoz hasonlóan – jelenleg szóvivők útján ismerteti álláspontját, hozza nyilvánosságra érveit vagy cáfolatait. A vádhatóság „arcai” – elsődlegesen Borbély Zoltán és Dobos Gabriella – elfogadott személyiségek. Belovics Ervin legfőbbügyész-helyettes elégedett a napi ügyek kommunikációjával az ügyészségen.