Politikai támadást lát az egyház

A szakmai egyeztetést és a politikai elfogulatlanságot kérte számon az oktatási tárcán a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, aki szerint a koalíciós oktatáspolitikusok meghurcolták a sajtóban az egyház nevét egy rendelettervezet véleményezése miatt. Veres András püspök kiemelte: az egyház nagy figyelmet fordít a fogyatékos és hátrányos helyzetű gyermekek kibontakoztatására, míg a tárca nem biztosít forrást a túlzó elképzeléseihez.

Pénteken kezdődött az oktatási tárca és a püspöki konferencia közti vita, amikor nyilvánosságra került a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) levele, amely a minisztérium egy tervét véleményezte. Az elképzelés kérdéses része a szociálisan hátrányos helyzetű, illetve kevéssé fejlett tanulók képességkibontakozásáról szól, s arra a következtetésre jut: e gyermekek nevelése a többi tanulóval együtt folyjon. A püspökkari levél óvott az erőltetett integrációtól, megállapítva: „az egyéni fejlesztési tervek alapján haladó és fejlődő tanulók számára meg kell találni a fejlesztés megfelelő módját, ami nem feltétlenül az integráció”. Ez felháborodott nyilatkozatokat váltott ki Magyar Bálint oktatási miniszterből, Korózs Lajos szociális államtitkárból és Vekerdy Tamás liberális oktatási szakemberből. Magyar a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón megismételte nézetét: előítéletesnek, megbélyegzőnek és kirekesztőnek tartja az MKPK véleményét.
Veres András püspök tegnapi tájékoztatóján elmondta, különös, hogy bár számtalan szervezetet kértek véleményezésre, amelyek közül sokak az egyházéval hasonló állásponton vannak, egyedül az ő levelükből szivárogtattak ki részleteket. Az MKPK titkára hangsúlyozta: nem vádolható az egyház azzal, hogy ellenzője lenne az esélyegyenlőségnek: igen sok intézményt tartanak fenn szociálisan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekeknek. Továbbá 25 közoktatási intézményben folyik olyan integrációs nevelési kísérlet, amelyet a szaktárca előnyben részesít. Ezenfelül az egyház hagyományos iskoláiban a gyermekek 44 százaléka szociálisan hátrányos helyzetű, ez az önkormányzati iskolahálózatban 18,5 százalék.
Veres szerint a rendelettervezettel az a baj, nyoma sincs benne annak, hogy a gyermekek integrációjának a kiterjesztéséhez anyagi, eszközbeli és személyi többletfeltételeket kívánna juttatni a törvényalkotó. – Az az érzésünk, hogy a tárca mindössze szabadulni akar a kisegítő iskoláktól – jelentette ki. Hozzátette, a fogyatékos gyermekek esetében személyiségromboló volna, ha megfelelő felkészítés és támasz nélkül kerülnének be az egészséges gyermekek közé, mert örökös kudarcélménynek volnának kitéve. Másfelől az egészséges gyermekeknek is joguk van a teljes értékű neveléshez, nem szabad lejjebb szállítani a pedagógiai igényeket.
Az oktatási tárca sajtóosztálya arra a feltételezésre, hogy nem rendelnek feltételeket elképzeléseikhez, felsorolta az integrált oktatás megteremtése céljából tett intézkedéseiket a képességkibontakoztató normatíva bevezetésétől az Országos Oktatási Integrációs Hálózat szakmai segítségnyújtásáig.