Révai új lexikona

K ö n y v e s h á z

A Babits Kiadó és a Tarsoly Kiadó tíz évvel ezelőtt háromszázhatvan szócikkíróval és szerkesztővel fogott hozzá az első kötethez, s nemrégiben jelent meg a tizenötödik. Első pillantásra úgy néznek ki a könyvek, mint a múlt század elején készült huszonegy kötetes Révai nagy lexikona. De csak külsőleg hasonlóak. Amíg a Révai testvérek a magyarság és a világ országainak történelméről, a társadalmi szerkezet változásáról, a tudomány fejlődéséről, a földrajzi helynevek meghatározásáról gyűjtöttek adatokat, addig a Révai új lexikona a XX. századi magyarság mindennapi életének és értékeinek bemutatását tűzte ki célul. Az új Révai felöleli az elmúlt száz év magyar történelmének eseményeit, korszakait, bemutatja kiemelkedő személyiségeit, részletesen foglalkozik a hazai nemzetiségek és a határon kívül rekedt magyarság életének demográfiai alakulásával, kultúrájának változásaival. Nem véletlenül mondta Nemeskürty István, a szerkesztőbizottság tagja, hogy egyszerűbb lett volna Tarsoly-lexikonnak elnevezni a könyvsorozatot, mert így elkerülhető lett volna a kétféle lexikon összetévesztése. Ám Kollega Tarsoly István főszerkesztőt a nagynevű előd nemes hagyományának továbbvitele ösztökélte. A tizenöt kötet 13 610 oldalból, azaz csaknem 80 millió betűből áll, ami 75 ezer szócikket jelent. Ezek a könyvek a mai magyar lexikonirodalomnak különleges értékei, mert nemcsak tartalmukban korszerűek, hanem olyan adatokat is közölnek, amelyek egyébként nyomtalanul feledésbe merülnének. Így a kötetekben megtalálható a XX. századi Magyarország összes településének történeti leírása. Tehát a mai Magyarország megyéi, városai, községei éppúgy szerepelnek bennük, mint a trianoni, majd a párizsi békeszerződésben elcsatolt vármegyék, városok, falvak. S nyomon követhetjük a magyar intézményhálózat fejlődését és visszafejlesztését is. Különlegesen értékesek a személyi szócikkek, amelyek az elmúlt század jelentős magyarjait, politikusait, közéleti személyiségeit veszik számba. Az életpálya részletes bemutatása gyakran a magyar történelem tükre is. Kollega Tarsoly István törekedett a hitelesség és a maradandóság miatt arra, hogy a szócikkeket a legrátermettebb szerkesztők írják: tudományos kutatók, levéltárosok, történészek, művészettörténészek.
(Kollega Tarsoly István: Révai új lexikona. Babits Kiadó, Szekszárd, 2005. Ármegjelölés nélkül)