Hét asztronautával a fedélzetén, magyar idő szerint tegnap délután, sikeresen rajtolt a Discovery a floridai Kennedy Űrközpontból, és Föld körüli pályára állt – adta hírül a CNN. A Nemzetközi Űrállomásra (ISS) tartó Discovery az első űrrepülőgép, amely a Columbia 2003-ban bekövetkezett katasztrófája óta felszállhatott. Az eredetileg tavaszra tervezett startját többször is el kellett halasztani, mert bár a nagyobb biztonság érdekében átalakítások egész sorát végezték el rajta a NASA mérnökei, a szakértők továbbra is jelentősnek tartották a kockázatot.
A tegnapi fellövést feszült várakozás előzte meg, mert a legutóbbi halasztás – július 13-a – óta eltelt csaknem két hét alatt sem sikerült megnyugtató magyarázatot találni arra, miért mondta fel a szolgálatot a négy üzemanyagszint-érzékelő műszer egyike néhány órával a start előtt. Miután az indítást lefújták, több alkatrészt kicseréltek, s ekkor az érzékelő szeszélyessé vált: egyszer pontosan, máskor pontatlanul jelezte a külső üzemanyagtartályban lévő hajtóanyag menynyiségét. A baj okát kutató több száz mérnök még hétfőn délben is csak azt tudta mondani: vagy földelési hiba, vagy elektromágneses interferencia bolondította meg a műszert.
A NASA illetékesei mindazonáltal már szombaton úgy döntöttek: a hét végén újrakezdik a július 13-án megszakított visszaszámlálást, s csak akkor törlik a keddre tervezett startot, ha a folyamatos ellenőrző vizsgálatok eredménye ezt indokolja. A tegnapi fellövés előtt néhány órával azonban az űrsiklóprogram irányítói már azt jelentették be: a Discovery akkor is elindul, ha a négy, azonos funkciót betöltő érzékelő közül csak három bizonyul tökéletesen megbízhatónak. Igaz, erre az esetre hatályon kívül kell helyezni azt a rendelkezést, amely az indítás feltételéül szabta mind a négy műszer hibátlan működését – tették hozzá. A bejelentés éles kritikát váltott ki Randy Avera mérnökből, aki tagja volt a bizottságnak, amely az 1986-ban felrobbant Challenger űrrepülőgép balesetének körülményeit vizsgálta. „Engem zavar, hogy bár a hiba pontos okát nem állapították meg, gyorsan elhatározták, hogy felfüggesztik a biztonságot szolgáló rendelkezést” – mondta a CNN-nek, hozzáfűzve: a NASA-nak nyilvánosságra kell hoznia döntése részletes indokolását.
Az amerikai űrkutatási ügynökség tegnap azzal zárta le az ügyet, hogy az érzékelő hibája az indítás napján már nem jelentkezett. A NASA-t szorította az idő – ha július végéig nem sikerült volna útnak indítani az űrjárművet, legközelebb csak szeptemberben nyílt volna meg számára az úgynevezett indítási ablak –, emellett az ISS fejlesztésében részt vevő tizenhat partnere is mind nyugtalanabbá vált az ismétlődő halasztások s a programra fordított tengernyi pénz bizonytalan sorsa miatt. Nagy nyomást gyakoroltak a NASA-ra az Egyesült Államok vezető politikusai is, akik az amerikai űrkutatás sikereit a nemzeti büszkeség egyik legjelentősebb forrásának tekintik. Megjelent tegnap az űrközpontban Laura Bush, a First Lady, Jeb Bush floridai kormányzó, az elnök testvére és több kongresszusi képviselő is. A Discovery a tervezett időpontban, 16 óra 39 perckor mindenki megkönynyebbülésére sikeresen elstartolt. Eileen Collins parancsnok és hat társa jó hangulatban száguld az ISS felé, ahol április óta várja az orosz Szergej Krikaljov és az amerikai John Phillip.
A 21 éves űrrepülőgép már 30-szor járt az űrben, s eddig 3800-szor kerülte meg a Földet. A Discovery vitte fel az űrbe a legendás Hubble űrteleszkópot és a Napot fürkésző Ulysses szondát. Mostani küldetésének teljesítése után, augusztus
7-én várják vissza Floridába.
A visszaszámlálás főbb fázisai
T –43 óra (a T a start ideje) – A NASA egyik vezetőjének telefonhívásával elkezdődik a visszaszámlálás. Egyúttal a Kennedy Űrközpont nagy óráját is aktiválják. Ellenőrzik a tartalék repülési rendszereket, a memóriaegységeket és a kijelzőket, betöltik a tartalék szoftvereket a számítógépekbe, aktiválják és tesztelik a navigációs rendszereket.
T –27 óra – Szünet következik, ezalatt eltávolítják az indítóasztalnál illetéktelenül tartózkodókat. Megkezdődik a tüzelőanyag-cellák feltöltése.
T –19 óra – Feltöltik azt a tartályt, amelyből majd a startasztalra zúdítják a vizet, hogy az induló űrrepülőgép által rámért dinamikus ütést csökkentsék.
T –11 óra – Berakják a személyzet felszerelését az űrrepülőgépbe. Bekapcsolják az inerciális mérőegységeket és a telekommunikációs rendszereket, aktiválják a tüzelőanyag-cellákat, és most már az indítási körzetből is eltávolítják mindazokat, akiknek nincs ott dolguk.
T –6 óra – Megkezdődik a folyékony hidrogén és oxigén betöltése a külső nagy tartályba.
T –3 óra – Ellenőrzik az űrrepülőgép és a starthely (Kennedy Űrközpont, Launch Control), illetve a repülést vezető Johnson Űrközpont (Mission Control) közötti rádió-összeköttetést, majd a pilótafülkét kapcsoló állásba teszik. Ha eddig minden simán ment, akkor az indítást végző személyzet mindenképpen negyedórás szünetet tart. Ezalatt szokták az űrhajósok hagyományos – steak and eggs – reggelijüket elfogyasztani.
T –1.50 – Az űrhajósok a technikai személyzet segítségével elfoglalják üléseiket az űrrepülőgépen: négyen a pilótafülkében, hárman a középfedélzeten. Bezárják a fedélzeti ajtót.
T –0.20 – Lezárják a kabin külső szellőztetőrendszerét, és bekapcsolják a tüzelőanyag-cellák légkondicionálóját.
T –0.05 – Leválnak a tápkábelek.
T –0.03:30 – Az űrrepülőgép átkapcsol saját energiaellátására.
T –0.00:25 – Az űrrepülőgép saját fedélzeti számítógéprendszere folytatja a visszaszámlálást.
T –0.00:6,6 – Begyújtják a három főhajtóművet, majd fokozzák teljesítményüket.
T –0.00:2,8 – A hajtóművek elérik a 90 százalékos teljesítményt. Ez az utolsó pillanat, ha le akarják állítani a startot. A szilárd töltetű rakéták begyújtása után erre már nincs lehetőség.
T –0 – Robbanásszerű hanggal indul be a két gyorsítórakéta, és az űrrepülőgép elemelkedik az indítóasztalról. (S. N.)
