Magyarországon a viperák már nem szaporodhatnak el, mert zsugorodnak a számukra megfelelő élőhelyek – tudtuk meg Korsós Zoltántól, a Magyar Természettudmányi Múzeum zoológusától. Szerinte az országban ötven év alatt három-négy balesetszerű viperamarás történt, amelyekből egyik sem volt halálos. Az ezek mellett előfordult, és halált okozott vagy életet veszélyeztetett marások mind olyanokkal történtek, akik kifejezetten keresték, zavarták a hüllőket. A szakember szerint az Erdélybe utazók fokozottabb veszélyekkel is számolhatnak. Székelyföldön nem mindenhol tartanak kígyóméreg elleni szérumot, és balesetkor akár ötven kilométeres körzetből is a megyeszékhelyek kórházaiba viszik a mentők a póruljártakat. Erdély déli részén (Herkulesfürdő környékén) él a térség legveszélyesebb kígyója, a homoki vipera, amely Bulgáriáig és a Balkán-félsziget más részeiig (pl. Horvátország karsztos vidékein, a Dinári-hegységben) elterjedt. Anglia és Németország egyes parkjaiban keresztes viperák is lehetnek, míg a hegyvidékeken, Svájcban, Franciaországban és Olaszország északi részén a homokinál is erősebb mérgű, de nagyon ritkán előforduló hüllő, az áspisvipera tanyázik. A zoológus szerint a keresztes vipera itthon csak Somogy és Zala megyében, a Balatontól délre, vagyis Vörstől a Baláta-tóig, Kaszópusztán, a Boronkai Tájvédelmi Körzetben található. Ezek mind elszigetelődött, hűvös, nyirkosabb erdőfoltokban élő, bizonytalan sorsú állományok. Előfordul a keresztes vipera még a Tiszaháton, Lónya és Mátyus környékén is, míg a harmadik terület a Zempléni-hegység, valamint Tokaj és Mád környéke. A hazánkban honos másik mérgeskígyó-fajnak, a rákosi viperának olyan gyenge a mérge, hogy hatása nem komolyabb a darázscsípésnél. Ez Erdélyből már kipusztult, itthon pedig fokozottan védett, eszmei értéke egymillió forint. A szintén védett keresztes vipera elpusztítása százezer forintnyi eszmei veszteséget jelent. A mérge viszont – ha vénába kerül, és felszívódik – meggyorsítja a véralvadást, amivel halált is okozhat. – Az ilyen marás ritka, és csak a körülmények szerencsétlen összjátéka miatt következhet be – véli a szakember.
Viperalakta helyen, napsütötte hegyoldalban vagy kivágott fatörzsek között csak akkor üljünk le, ha előtte átvizsgáltuk a területet vagy az előzetesen leterített pokrócunk alját – figyelmeztetett Korsós Zoltán. Köveket ne forgassunk fel, farakásokat ne bolygassunk feleslegesen, mert alatta kígyó rejtőzhet, amely – megijedve – megmarhat. A szakember szerint a viperák csak akkor támadnak emberre, ha zaklatják, megfogják, bekerítik vagy – fényképezés céljából például – közelebb merészkednek hozzájuk. Egyébként – lépéseink zajára – inkább elmenekülnek ezek a hüllők.
Teendők balesetkor. Marás esetén a fő feladat a méreg eltávolítása. Ezt tehetjük a harapási seb tágításával, bő kimosásával, kiégetésével vagy kiszívással, amihez előzetesen beszerezhetünk vákuumpumpát is. A seb fölött erős szorítókötést kell alkalmaznunk azonnal, de ezt negyedóránként fel kell lazítani. A beteghez haladéktalanul orvost vagy mentőt kell hívni. A vérkeringést fokozó anyagok (kávé, alkohol), de még a mozgás is segíti a méreg elkeveredését, és növeli a kockázatot.
