Tűz a Dunán (1.)

Kézzel írt történelem

A mohácsi historia domust 1931-től 1946-ig jellegzetes, szép betűivel P. Unyi Sándor Bernardin (1897–1951) házfőnök vezette. A rendkívül széles látókörű szerzetest különösen a történelem és a néprajz kérdései érdekelték. Anyanyelvén és a latinon kívül megtanult németül, angolul, majd horvátul. Németből és angolból könyveket is fordított magyarra. A háztörténet lapjain megelevenednek a világégés fontosabb eseményei. A szöveget rövidítve és kissé stilizálva közöljük. (F. Z.)

Január
E hónaptól kezdve – mivel a katonaság a belvárosi elemi iskola épületét igénybe vette – a belvárosi iskola osztályainak tanítását a külvárosi iskolában oldották meg, ami természetesen csak óraszámcsökkentéssel volt elérhető.
Zárdatemplomunkat a légóhatóság a III. osztályú légótárgyak közé sorozta, ami a szigorú és költséges légókiadásoktól való mentesülést jelentette – nem kellett a templomi hívek számára a légoltalmi hely előírásos elhelyezéséről gondoskodni, hanem a légi veszély jelzésekor istentisztelet alatt egyszerűen kihirdeti az oltárnál lévő pap: légi veszély van, mindenki elhagyhatja a templomot.
Árpád-házi Szent Margit szentté avatása alkalmából, ami „per bullam papalem” történt, 16–18-ig mi is megtartottuk híveink számára az országosan előírt triduumot, amelyet magyar és sokác nyelvű prédikációval a püspöktemplomban P. Bálind Remig végzett.

Február
5-én temettük el a pécsi zárdatemplom alatti kriptában a provincia nagyra becsült tagját, P. Unghváry Antal exprovinciálist.
11-én volt az idei télen az első hó.
24-én éjjel kétszer is megszólaltak a város szirénái, riadót jelezvén, miután ellenséges repülőgépek két nagy hullámban repültek el Mohács felett.

Március
16. P. Faddy Othmár simontornyai házfőnök lelkigyakorlatot tartott a helybeli gimnázium növendékeinek és részben a szülőknek. A zárdatemplomban tartott szentmise alatt, amelyet P. Othmár végzett, a legnagyobb meglepetésünkre alacsonyan repülő német gépek kíséretében nagy német katonai átvonulásnak voltunk szemtanúi. Minden alakulat lövésre kész fegyverrel vonult el az eszéki országúton lefelé. Hamarosan megtudtuk, hogy a várost, városházát, postát, kaszárnyát, állomást német katonaság szállta meg, és dél felé már hírül kaptuk, hogy egész országunkat elözönlötte a német katonaság. Bizonytalanságunkat csak fokozta az, hogy csak három nappal később tudtuk meg az igaz tényállást: a kormány lemondott, és a kormányzó úr Sztójay Döme berlini követünket nevezte ki miniszterelnöknek azzal, hogy alakítsa meg az új kormányt. Ez hamarosan be is következett. Ezzel egy időben kapott kinevezést Hitlertől Veesenmayer teljhatalmú megbízottként, követi minőségben Budapestre. A német katonaság a kaszárnyában, a polgári és a katolikus elemi iskola épületében, nemkülönben magánházakban szállásolta el magát. Zárdánk mentesült a beszállásolástól. Több zsidó házat katonai célokra lefoglaltak. A László-közkórházban is az egészségügyi osztag betegei részére több termet lefoglaltak. Később e célra a helybeli gimnázium épületében is több tantermet lefoglaltak. A leventeotthonban ugyancsak német katonaság tanyázik, az SS-alakulatok.

Április
3-án angolszász bombázások voltak. A gépek olaszországi támaszpontról, Bariból kiindulva intéztek támadást a délelőtt folyamán Budapest és több más városunk ellen. Mohács felett 10 körül sok ellenséges gépet láttunk. Az udvaron álltunk valamennyien, s a gépek a Duna irányában, a tüzelő napban fényeskedő testtel magasan észak felé repültek nagy, ijesztő motorzúgás közepette. 11 óra után 250–260 repülőgépet számláltunk meg a kertünkből, amint Mohács felett visszafelé repültek. Egy gép Gara község határában kényszerleszállást hajtott végre, a pilóta és a legénység ejtőernyővel ugrott ki. Néhányan meghaltak, a többiek fogságba estek. Főherceglakon is lezuhant egy gép a mezőre Kölkednél. Tizenegy bomba esett le, de kárt szerencsére nem okozott.
3-án este 10 órától éjfél után 2 óráig több hullámban támadták ellenséges repülőgépek Budapestet. Egykor az udvaron néztük a nagy búgással visszarepülő bombázókat.
7-én, nagypénteken a rendház fennállása óta talán először fordult elő, hogy a mi templomunkban magyarul prédikáltunk. A nép megértéssel fogadta, hogy P. Remig bevonulása következtében, mivel sokác nyelvű pátert nem kaptunk, magyarul tartottuk meg nekik a szentbeszédet.
9-e, húsvét óta állandó légiriadó van éjjel-nappal.
13-án éjfél után 3 óra tájban három, Budapest felől visszatérő, alacsonyan repülő angolszász bombázó ide-oda keringett a város felett, nyilván valami célpontot kerestek, amikor is egyikük gépfegyvertüzet adott le egymás utáni sorozatokban a városra. Az udvarról néztük a gépek kerengését, de csak addig, míg a gépfegyvertűz meg nem indult. Gyorsan az ebédlőbe rohantunk. Ekkor hirtelen nagy robbanást hallottunk, és az erős légnyomás megreszkettetett bennünket is. Attól tartván, hogy a közelben vágódott be a bomba, kirohantunk. Megnyugodva láttuk, hogy nem a városra dobta a gép gyújtó- és robbanóbombáit, hanem a Dunán lehorgonyzott teherhajókra, amelyek nyersolajjal voltak megrakodva. Hirtelen tüzet fogtak, és hatalmas füsttel kevert tűzoszlop emelkedett az égnek. A benzintartályok egymás után robbantak fel. Szerencsére – egy bombarakománnyal megtelt hajót kívántak vontatni, s így az nem robbant fel.
A városunkban az a hír járta, hogy egy uszályhajó-kormányos reflektorozott, aki cseh volt, s így a repülőgép biztosan talált alacsonyan repülve. A házfőnök és Athanáz atya hajnalban künn voltak a Dunánál a tüzet nézni. A hajók a selyemgyárral szemben, a városi strand mellett voltak lehorgonyozva. Emberéletben nem esett kár, még sebesülés sem történt. A tűzoltóság ki tudta menteni az égő hajókról a személyzetet. Aznap délben ismét több gép szállott Mohács felett, de egyik már megsérülhetett, mert egymás után ereszkedett le ejtőernyőjével a gép személyzete. Egy óra múlva értek földet Lánycsók–Somberek határában. Az ejtőernyősöket a német és a magyar katonaság elfogta és kihallgatásra elszállította. A kihallgatást az egyik ügyvéd házában elszállásolt német katonai parancsnokságon eszközölték. Az éjjeli és nappali terrorrepülőknek a megjelenése Mohács felett sokakat arra kényszerített, hogy a szigetre és a szőlőhegyre meneküljenek, ahol nagyobb biztonságot véltek feltalálni. Egész kis karavánok vonultak el kocsival és gyalogosan zárdánk előtt a pesti útra, a szőlőhegy felé.
14-én a Szapáry vontatógőzös, amely Mohácsról indult, Dunaszekcsőnél az elmúlt éjjel az ellenséges repülőgépek által a Dunába dobott aknáktól felrobbant és elsüllyedt. Többen halálukat lelték. Az Erzsébet személyszállító gőzös is aknára futott Budapestnél, és elsüllyedt, de ennek személyzetét és utasait meg tudták menteni. Az aknaveszélyre való tekintettel a szigeti kompjárat is szünetel, bár a Duna vize fölött állandóan repülnek német gépek, hogy mágneses szerkezetükkel felrobbantsák az aknákat. Érdekes látvány, amikor az ilyen aknák felrobbannak. A víz 20 méter átmérőjű és ugyanilyen magas oszlopban emelkedik fel a robbanás erejétől.

Május
Mint az egész országban, úgy Mohácson is május 17-ig minden nem kivételezett, sárga csillag viselésére kötelezett zsidó az erre a célra kijelölt gettóba volt kénytelen vonulni, miután külön rendeletre minden vagyon- és értéktárgyukat bejelentették a városházán. Üzleteiket lezárták és leltározták, maguk csak 3000 P készpénzt vihettek személyenként a gettóba, valamint egy hónapra elegendő élelmiszert, minden másból pedig személyenként egy 50 kilogrammos csomagot. Mohácson gettónak a Br. Eötvös utca Duna felé eső szakasza és a Szent János utca, valamint a mellette lévő kisebb utcaszakaszok lettek kijelölve. A gettóból a keresztényeket kiköltöztették. A gettóból tilos volt kijönniük a zsidóknak, csak a megbízottaik hagyhatták el a kijelölt területet bevásárlás céljából. A katolikus zsidóknak megengedték, hogy pénteken és vasárnap a belvárosi templomba mehessenek gyónni, áldozni, szentmisét hallgatni. A zsidó üzemek alkalmazottait még néhány hónapig kifizették az elkobzott vagyonok terhére. A 18–42 év közötti zsidó férfiakat munkaszolgálatra hívták be.

Június
4-én a szövetségesek hadseregei bevonultak Rómába, miután a német hadvezetés a város kímélése végett azt feladta.
5-én a mohácsi esperesi kerület Babarcon tartotta gyűlését dr. Kéthelyi József esperes elnöklete alatt. Zárdánkból mindhárman részt vettünk ezen.
6-án az angol és USA-katonaság Normandiában a Cherbourg és Le Havre közti szakaszon partraszállást hajtott végre, és ezzel a már két év óta beharangozott és várt invázió bekövetkezett.
11. Az úrnapi körmenetet légiriadó zavarta meg. 9 óra előtt néhány perccel szólaltak meg a szirénák, amelyek egy óra múlva már a riadó végét jelezték.
12-én virradóra Mohács felett 8–10 ellenséges repülőgép repült Kölked felé, és Nagynyárád irányában Sztálin-gyertyákat dobtak le.
14-én másfél órás riadó volt 12 óráig, sok ellenséges repülőgép vonult el városunk, zárdánk felett. Most először mentünk le a pinceóvóhelyre, mert gépágyúval lőtték a repülőket. Egyet el is találtak, de átcsúszott Horvátországba.
20-án egy fejőstehenet vettünk 2300 pengőért.
27-én ismét 3 óráig tartó légiriadó volt. Legalább 100 gépet olvastunk meg a város felett, amikor hazarepültek. A gépágyúk erősen tüzeltek, de találatot nem figyeltünk meg. Budapestet és Szolnokot bombázták.

Július
1-jén az Iparügyi Minisztérium megbízásából a zárda és a püspöktemplom harangjait leszerelték és elszállították. Tőlünk két kisebb harangot vittek el, de a nagyharang megmaradt. A minisztérium úgy rendelkezett, hogy a háború után ugyanolyan nagyságú harangokat fogunk kapni a leszereltek helyébe. A harangok háborús célra való felhasználása rossz ómen.
2-án zavaró berepülést jelzett a rádió. Éjjel történt a berepülés, és Mohács felett repültek vissza az ellenséges gépek, amelyekre a légvédelmi ágyúk eredmény nélkül tüzeltek. A Dunán akna robbant. Reggel 10-től délután 1 óráig ismét légiriadó volt, amikor is több száz repülőgép repült el a város felett ezüstös csillogással. Bombát nem dobtak le.
20-án gróf Stauffenberg ezredes a főhadiszálláson pokolgépes merényletet követett el. Hitler emberei közül több magas rangú tiszt életét vesztette, de a Führer – amint a német rádió mondta – „csodálatos módon” csak kisebb sérülést szenvedett, ami alig hihető.
27-én angol–amerikai gépek erősen bombázták Budapestet. A bombázók százai 11 órakor vonultak el Mohács felett visszafelé. A bombázók utolsó köteléke bombafüggönyt készült kialakítani a levegőben, de a vasúti állomás közelében, a széntelepen felállított két gépágyú tüzelése megzavarta s elűzte őket. Ha máskor nem is, ezúttal a pincébe, óvóhelyünkre siettünk.
30-án ismét légiriadó volt, a sokác prédikáció elmaradt. A szentmisét 11 órakor kezdte P. Remig, de nemsokára ismét riadót jelzett a rádió, s hamarosan több száz repülő repült el felettünk. A levegőben erős harcok voltak vadászgépeink és az ellenséges bombázók között.

Augusztus
2-án szokásos módon megtartottuk a porciunkulai búcsúnkat. Látogatottság szempontjából a búcsú várakozáson felül sikerült. Német ajkúak három helyről is érkeztek.
7-én 500–600 ellenséges angol–amerikai bombázógép vonult el Mohács felett.
12-én ismét erős ellenséges légi kötelékek húztak el felettünk Eszék irányából, valamely olaszországi támpontról elindulva. Az angol rádió Böszörmény bombázását jelentette.
6-tól 15-ig templomunkban novenát tartottunk a békéért. Híveink nagy számban vettek részt az ájtatosságon.
A gyakori ellenséges berepülések miatt az idén nem vezettünk körmenetet Máriagyűdre.
20-án, Szent István király ünnepén csak a 7 órás szentmisét tudtuk elvégezni, mert megszólaltak a város szirénái, és nemsokára az ellenséges gépek egész rajai zúgva vonultak el Mohács felett. A bombáktól most már tehermentes gépek 11-től 1-ig vonultak kiindulópontjaikra. A magyar rádió Szolnok pályaudvarának bombázását jelentette. Az elmaradt ünnepi nagymisét este mondtuk el a litánia végeztével.
23-án Németország második szövetségese, Románia kapitulált, és fegyverszünetet kért a szovjettől és szövetségeseitől.
29-én ritka látványban volt részünk. Amikor az ellenséges gépek nagy rajokban bombázó útjukról visszafelé tartottak, a nagynyárádi állomáshoz közel az egyik gép lassítani kezdett, mind alacsonyabban repült, majd tizenegy ejtőernyős ugrott ki, s a gép a következő pillanatban orrára bukva leesett. Nagy robbanással füst s erős láng csapott fel a zuhanás helyén.
Éjjelenként most már állandóan járnak Mohács felett a gépek, hogy elaknásítsák a Dunát, és ezzel megakadályozzák az azon való forgalmat. Nagyon sok teherszállító hajó robbant fel Mohács közelében is. A matrózok és hajósok rettegve szállnak vízre.
A szövetségesek részéről megindított sikeres normandiai partraszállással augusztus végére Franciaország teljesen felszabadult. Ahogyan 1940 tavaszán a németek hetek alatt göngyölítették fel a francia haderőt, és kényszerítették kapitulációra, úgy most nyáron elérte a végzet a német haderőt, amely csak a Rajnánál tudott megállni. A nagy garral bejelentett „atlanti fal” acélkeménysége puhának bizonyult. A London felé küldött szárnyas bombák, „rakétagépek” a frontok helyzetére kevés vagy semmi hatással sem voltak, pedig első számú csodafegyvernek mondották német hivatalos körökben.
Folytatjuk