A nyári piacok egyik legnépszerűbb szezonális terméke a friss csemegekukorica, amely egyszerű elkészítése ellenére is gyakran csalódást okozhat, ha nem megfelelően választjuk ki, vagy nem megfelelő módon készítjük el. A tökéletes főtt kukorica élménye azonban nem elérhetetlen, néhány tudatos döntéssel és apró technikai fogással igazán kiváló eredmény érhető el. Első lépésként azonban a megfelelő alapanyagot kell megtalálni.
Milyen kukoricát válasszunk?
A főtt kukorica minősége elsősorban a nyers cső állapotán múlik. A piacon elsősorban csemegekukoricát érdemes keresni, hiszen ez a fajta lédúsabb, édesebb és kevésbé kemény, mint a takarmánykukorica. A válogatás során a következő szempontokra figyeljünk:
- A kukoricaszál (bajusz) frissessége árulkodó: ha nedves tapintású, selymes és világos színű, az a friss szedés jele. A száraz, barnás szálak arra utalnak, hogy a kukoricát napokkal korábban szedték le.
- A csövek színe és tapintása is sokat elmond: a jó csemegekukorica szemei sárgás-fehéresek, egységesek, és enyhe nyomásra tejszerű nedvet engednek ki, ez a frissesség biztos jele.
- A takarmánykukorica elkerülése alapvető: ez sötétebb, keményebb szemű, és főzve is rágós marad. Kereskedelmi forgalomban ritkábban fordul elő, de vidéki piacokon vagy háztáji árusoknál előfordulhat.
- Ha lehetőségünk van rá, bátran hajtsunk fel néhány külső levelet, és vizsgáljuk meg a szemeket, a legtöbb árus ezt megengedi, hiszen a jó terméket nem kell rejtegetni.
A főtt kukorica főzésének technikája: egy fontos lépés a kulcs!
A tökéletes főtt kukorica titka elsőre talán meglepő: soha ne sózzuk meg a főzővizet. A só ugyanis főzés közben elvonja a szemekből a nedvességet, ezáltal megkeményíti azokat. Sózásra kizárólag a főzés után, közvetlenül a tálalás előtt kerüljön sor.
A főzés menete a következő lépésekből áll:
- A külső levelek eltávolítása után a tisztább, zöld belső leveleket érdemes megtartani, és a fazék aljára, illetve a kukoricák tetejére helyezni. Ez segít megőrizni az ízeket, és párolás közben extra aromát is ad a csöveknek.
- Hideg vízzel öntsük fel a kukoricát, majd a vízhez opcionálisan adhatunk egy kevés vajat és egy csipetnyi cukrot. Ez különösen akkor lehet hasznos, ha nem teljesen frissen szedett kukoricát főzünk, mivel édesebbé és teltebb ízűvé teszi a végeredményt.
- A főzési idő változhat: egészen friss kukoricának elegendő lehet 10–15 perc, míg néhány napos példányok akár 30–35 percet is igényelhetnek. Akkor van készen, ha a szemek villával könnyedén lepattinthatók.
- Ha a fazék nem elég nagy ahhoz, hogy a kukoricák szabadon mozogjanak benne, érdemes főzés közben egyszer-kétszer megforgatni őket, hogy minden oldaluk egyenletesen puhuljon.
Tárolás és újramelegítés
A frissen főtt kukorica akkor az igazi, ha melegen fogyasztjuk. Só csakis ekkor, főtés után kerülhet rá, ekkor azonban nélkülözhetetlen. Ha marad a kukoricából, érdemes a főzővízben hagyni, amíg ki nem hűl, így nem szárad ki, és sokáig megőrzi állagát. Hűtőszekrényben, fóliába vagy légmentesen záródó dobozba csomagolva, egy-két napig is megőrzi élvezeti értékét. Újramelegítéshez elegendő egy perc a mikrohullámú sütőben – ilyenkor újra visszanyeri a frissességét.
