Kevin Sabet: A drogpolitikában a magyar zéró tolerancia példaértékű

A magyar drogpolitika „példaértékű, mert világos üzenetet hordoz, és senkit nem hagy tévedésben a tekintetben, hogy pontosan mit is mond a törvény. Nem feltétlenül gondolom azt, hogy a felnőtt esetében már egy füves cigiért is többéves börtönbüntetést kéne kiszabni, ugyanakkor bátorítani sem szabad ezt a viselkedést, amire viszont a drogok legalizálása vagy a drogozás dekriminalizációja alkalmas” – fogalmazott a lapunknak adott interjúban dr. Kevin Sabet, az MCC globális kábítószerjárvány témakörében megrendezett budapesti konferenciáján.

Dr. Kevin Sabet drogszakértő, a Yale Egyetem vendégkutatója lapunknak nyilatkozik az MCC globális kábítószer-járvány témakörében megrendezett budapesti konferenciáján, november 18-án Fotó: MCC

– Ön szerint a kábítószer jellemzően a szegény, társadalmilag sebezhetőbb közösségekben jelent problémát, mert a ma már legálisan működő nagyvállalatok itt könnyebben megtalálják azokat, akikből később függő lesz, hisz ebből van a pénz. Ez egy olyan ördögi kör, amiből nincs kiút? 

– Így van, ez egy ördögi kör, mert valóban a legsebezhetőbbeket célozzák meg, és így a probléma pont őket érinti a leginkább. Ha valakinek több erőforrása van, akkor – ha bajba kerül – valószínűleg jobb eséllyel kilábal a bajból mint az, akinek kevesebb erőforrás áll a rendelkezésére; bármilyen bajról is beszéljünk, akár a drogfüggőségről, akár az anyagi nélkülözésről, a pénzhiányról.

Én amiatt aggódom, hogy – ahogy azt más, elnyomó iparágak esetében is látjuk – itt is pont azoknak ártanak, illetve azokat célozzák meg, akik társadalmilag amúgy is sebezhetőbbek és kiszolgáltatottabb helyzetben vannak. Ez a legnagyobb aggodalmam. Az Egyesült Államokban ezt látjuk a dohánnyal és az alkohollal, de akár a lottóval és a szerencsejátékkal kapcsolatban is. Ezek az iparágak a sebezhető embereket célozzák a leginkább, szemben azokkal, akik több erőforrással rendelkeznek.

– Ön 2013-ban indította útjára a SAM (Smart Approach to Marijuana) nevű szervezetet, ami magyarul az Intelligens Megközelítés a Marihuánához névre hallgat. Van egy egészséges középút aközött, hogy egy füves cigiért börtön jár és aközött, hogy beköszöntsön – az ön szavait idézve – a dohányipar 2.0. Ön szerint lényeg az oktatás és a figyelemfelhívás. Hol tart a szervezet ebben a munkában?

– Szerintem sokat haladtunk, mert a 2013-as megalakulásunkkor azt mondták, hogy 2016-ra szövetségi szinten legalizálni fogják a cannabist. Aztán azt, hogy majd 2020-ra. Most pedig azt, hogy majd 2030-ra. 

A céldátum tehát folyamatosan módosul, mert nagyon keményen dolgoztunk azért, hogy leleplezzük a marihuánaipart, ahogy annak idején a dohányiparról is lerántották a leplet.

A mi kis csapatunk maréknyi, főleg fiatalokból álló csoport, tele energiával és szenvedéllyel. A munkatársaim közül többen is épp most épülnek fel és lépnek ki a marihuánafüggőségből, hisz megtapasztalták a THC és a marihuána romboló hatását.

Mindez felettébb izgalmas, és derűlátóbb vagyok, mint valaha. Trump elnök épp a múlt héten írt alá egy általunk is szorgalmazott törvényt, egy bizonyos típusú marihuána betiltásáról, ami a boltokban is kapható volt. Ez gyakorlatilag egy bódító hatású kenderszármazék, egy kémiai származék, amit már a benzinkutakon is legálisan árultak a 12 éveseknek, hisz volt egy törvényes kiskapu, amit most sikerült bezárni. Keményen dolgozunk, és az elmúlt pár évben számos államban sikerült megakadályozni a legalizálási törekvéseket. Szóval: a dolgok jól alakulnak.

Dr. Kevin Sabet drogszakértő a Magyar Nemzetnek nyilatkozik az MCC globális kábítószerjárvány témakörében megrendezett budapesti konferenciáján november 18-án (Fotó: MCC) 

– Magyarországon zéró tolerancia van a kábítószerekre. Ha valakit elkapnak az utcán egy füves cigivel vagy akár kis mennyiségű cannabisszal is, az bűncselekménynek számít. Amerikában viszont a szövetségi és az állami rendszer közt van egy furcsa kettősség: szövetségi szinten a kábítószer illegális, de egyes államokban mégsem. Ön szerint a magyar zéró tolerancia követendő példa? 

Igen, szerintem példaértékű, mert világos üzenetet hordoz, és senkit nem hagy tévedésben a tekintetben, hogy pontosan mit is mond a törvény.

Nem feltétlenül gondolom azt, hogy egy felnőtt esetében már egy füves cigiért is többéves börtönbüntetést kéne kiszabni, ugyanakkor bátorítani sem szabad ezt a viselkedést, amire viszont a drogok legalizálása vagy a drogozás dekriminalizációja alkalmas.

Olyan ez, mint a sebességkorlátozás. Az a célja, hogy az autósokat elriassza a helytelen magatartástól, például a gyorshajtástól, még annak ellenére is, hogy a gyorshajtók többsége nem szenved komolyabb balesetet. Mégis, mi azt akarjuk, hogy senki ne vezessen gyorsan, mert az megnöveli a saját és mások sérülésének kockázatát. Tehát az, hogy egy felnőtt esetleg gond nélkül elszív egy füves cigit, még nem érv a drogok legalizálása mellett. 

– Nemrég megjelent, One Nation Under the Influence című könyvében ön a „család, a hit és a közösség” társadalmi szempontból is összetartó erejéről beszél, ami fontos a függőségek megelőzésében. Ez csupa olyan érték, amit a magyar kormány is támogat. Gondolja, hogy ez a kulturális konzervativizmus lehet a védőpajzs a drogfogyasztás megelőzésére, annak káros hatásainak mérséklésére? 

– Nos, nem tudom, pontosan minek nevezném, 

de az biztos, hogy a család egy nagyon fontos alkotóelem, ahol a jó és a rossz döntések meghozhatók, és ahonnan mindezek erednek. A fiatalok esetében a család és a szülők a legfontosabb befolyásoló tényező a drogozás megkezdésében. Fontosabb, mint bármely más befolyás, beleértve a kortársakat vagy az adott személy vagyoni helyzetét és demográfiai hátterét.

Ez tehát a szülők szerepe, így nagyon fontos, hogy jó példát mutassanak. Az Egyesült Államokban igen széles körben terjed az a tévhit, hogy a szülők szerint a marihuána „gyógyszer”. Szóval sokan gyógyszerként használják a marihuánát a gyerekeik előtt, pedig nem az. A gyerekek pedig ezt a példát látva azt hiszik, hogy mindez rendben van, és ez is a felnőtté válás természetes velejárója, amit ösztönözni kell. Ez a dolog rossz oldala. A jó oldala pedig az, hogy a helyes magatartást is el tudják tanulni. Mert minden a családban kezdődik.

– Végezetül: ön optimista? 

– Igen az vagyok! Hisz szerintem már tudjuk, mi az, mai bevált. Nem kell semmi új technológiát feltalálni, ami aztán szárnyakat ad és a Jupiterre is eljuttat minket. Olyan jelenséggel állunk szemben, amit jól ismerünk. Sokkal többet tudunk a függőségről, mint valaha. Tudjuk, hogy ez egy biológiailag befolyásolt magatartászavar, ami hasonlít a klasszikus betegségekre, de persze különbözik is azoktól az indítórugók és a magatartási minták tekintetében. Tudjuk, hogy a megelőzés működik, és tudjuk, hogy a jó kezelés is beválhat. Globális együttműködésre van szükség. Jelenleg a csata felénél tartunk, de bízom benne, hogy végül sikerrel járunk.

Borítókép: Dr. Kevin Sabet drogszakértő, a Yale Egyetem vendégkutatója lapunknak nyilatkozik az MCC globális kábítószerjárvány témakörében megrendezett budapesti konferenciáján november 18-án (Fotó: MCC)