A Tisza Párt győzelmét remélő Bajnai Gordon a háborús héják álláspontját visszhangozza

Európa militarizálását szorgalmazta a baloldal egykori miniszterelnöke a HVG-nek adott interjúban, szerinte eljött az ideje, hogy „növényevőből végre húsevővé váljunk egy ragadozók által uralt világban”. Bajnai Gordon a brüsszeli háborús retorika hangoztatása mellett egyértelművé tette, hogy a Tisza Párt győzelmét tartja kívánatosnak, ezért is fontos a mostani megszólalása. Ugyanis ő az egyik meghatározó személyisége annak a régi baloldali hálózatnak, amelynek egyes tagjai az elmúlt hónapokban már hitet tettek Magyar Péterék mellett.

Az európai háborús héják narratíváját visszhangozta Bajnai Gordon a HVG-nek adott, pénteken megjelent interjúban.

„Régóta adósok vagyunk az európai autonómia kialakításával, és a mostani sokk lökést adhat, hogy növényevőből végre húsevővé váljunk egy ragadozók által uralt világban. Ami nem öl meg, az megerősít” – fogalmazott a volt baloldali miniszterelnök. Hozzáfűzte: „az életünket meghatározó gazdasági, technológiai és biztonságpolitikai kihívások csak összeurópai szinten kezelhetők”.

Bár ritkán szólal meg a nyilvánosság előtt, az orosz–ukrán háború kapcsán korábban is hallatta a hangját. Bajnai Gordon 2022 márciusában aláírásával támogatta azt a petíciót, amelynek célja a nürnbergi perekhez hasonló eljárás keretében, nemzetközi bíróság előtt felelősségre vonni Vlagyimir Putyin orosz elnököt és társait az ukrajnai háború miatt. Gordon Brown volt brit miniszterelnök a petíció kapcsán úgy fogalmazott a brit sajtónak: „Nürnbergben felelősségre vontuk a náci háborús bűnösöket. Nyolc évtizeddel később biztosítanunk kell, hogy egyszer Putyinnak is számot kelljen adnia”.

Háborús pszichózis foglya Nyugat-Európa

Bajnai tehát az egyre militánsabb európai uniós retorikát követve nyilatkozott a HVG-nek, ami illeszkedik a Tisza Párt brüsszeli támogatóinak irányvonalába. 

Ismert, hogy a háborúpárti politikusok egyre nyíltabban sürgetik a fegyveres erők tartalékainak feltöltését, miközben Európa-szerte gyors ütemben erősödik a katonai készültség.

Horvátország októberben elsőként hozta vissza a kötelező katonai szolgálatot, ám a döntés messze nem elszigetelt jelenség: a Balkántól Skandináviáig, Franciaországtól Németországig egymást érik azok az intézkedések, amelyek a sorkatonaság újbóli bevezetését vagy annak előszobáját jelentik. A kérdés már nem az, hogy elindult-e ez az irány, hanem az, ki lesz a következő.

– Önmagában a védelmi együttműködés és az európai haderők ráncfelvarrása nem lenne rossz kezdeményezés, de sajnos mindez azzal a céllal történik, hogy ezek segítségével is Ukrajnát támogassák. Brüsszel ugyanis saját sorsát teljes egészében Ukrajnáéhoz kötötte, ezen a ponton már nem tudnak visszavonulni vagy irányt változtatni, hiszen azzal egész legitimációjuk kérdőjeleződne meg – fejtette ki a közelmúltban lapunknak Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Szerinte éles ellentét húzódik a magyar és a brüsszeli álláspont között: Magyarország az ukrajnai háború mielőbbi lezárását szorgalmazza, míg Brüsszel hosszú távú háborús stratégiát készít elő.

Ugyanazok tolakodnak megint előre

Az év első napján jelent meg interjú a Tiszta Párt egyik finanszírozójával, a Bajnaihoz hasonlóan a régi balliberális elithez tartozó Bojár Gáborral, aki a Forbes magazinnak úgy fogalmazott: „Komolyan aggódom, a háború sem zárható ki. És nem azért, mert Orbán mondja. Az orosz terjeszkedés ugyanis nem biztos, hogy leáll. Sajnos találónak éreztem a HVG egyik címlapját, amin Trump és Putyin osztozik Európán”.

Az egybehangzó nyilatkozatok nem véletlenek, hiszen ugyanaz a személyi kör készül visszatérni a hatalomba, amelyik 2010-ben megbukott, és ők segítik Magyar Péterék programalkotását is.

Mindez nemcsak a súlyos megszorításokat tartalmazó gazdaságpolitikai tervekre vonatkozik, hanem a külpolitikai irányvonalra is, amire szintén egy közelmúltbeli interjú világít rá. Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter az M5 műsorában beszélt arról, hogy a Tisza egy évvel ezelőtt a V21 nevű csoporthoz fordult külügyi tanácsokért, amire válaszként egyebek mellett Ukrajnával kapcsolatos javaslatokat fogalmaztak meg, méghozzá Balázs Péterrel, Bajnai Gordon külügyminiszterével közösen. Így érnek össze a szálak, megint csak Bajnai Gordon neve került elő a háborús tematikában.