Világörökségi tó aggodalmakkal

A hévízi és keszthelyi civilek „kekeckedése” súlyos környezetpusztítástól mentheti meg a világhírű hévízi gyógytavat. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség által kirendelt független igazságügyi szakértő véleménye alátámasztja: jogosak, megalapozottak voltak aggodalmaik, a gyógytó közvetlen közelében felépítendő újabb luxusszálló valóban súlyos környezetvédelmi kockázatokat jelent a tó és környezete élővilágára. A régi angolnanevelő mintegy öthektáros, tóparti területét Keszthely vásárolta meg a kincstártól, majd félmilliárdos haszonnal adta tovább a Smaragd Investnek. Mint megírtuk, a korrupció gyanúját is felvető tranzakció miatt a Hévízért Városvédő Egyesület, Illés Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője, Ruzsics Ferenc keszthelyi önkormányzati képviselő és Papp Gábor hévízi önkormányzati képviselő a Legfőbb Ügyészséghez fordultak.

Szarka Ágota
2005. 07. 14. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A világörökség címre méltán pályázó hévízi kisrégió környezetvédőit és lokálpatrióta politikusait megdöbbentette a hír csaknem egy évvel ezelőtt: a híres gyógytó „vérkeringését” biztosító, amúgy is erősen leterhelt tőzeglápból újabb öthektáros területet szeretnének beépíteni, az úgynevezett régi angolnás területén ötcsillagos szállodakomplexum épülne, szabadtéri medencékkel, betonúttal. Papp Gábor hévízi önkormányzati képviselő a civil szervezetekkel együttműködve országos tiltakozó aláírásgyűjtési akciót indított a beruházás ellen. A keszthelyi polgármester, Mohácsi József politikai hecckampányként értékelte a tiltakozást, nemrégiben pedig úgy nyilatkozott: bepereli a civileket, mivel miattuk áll az építkezés egy éve.
A cégdokumentumok szerint a telket megvásárló Smaragd Invest a szcientológus egyház vezetési módszereit alkalmazó Balusztrád-csoport tagja. Németh Ferenc hévízi vállalkozó, Mohácsi József keszthelyi polgármester barátja és korábbi főnöke a Smaragd felügyelőbizottságának tagja. Molnár Tibor hévízi vállalkozó, a keszthelyi alpolgármester testvére szintén felügyelőbizottsági tag, Keszthely (az MSZP–SZDSZ oldal szavazta meg) a telek eladását követően a nevét adta egy uniós városrehabilitációs konzorciális pályázathoz is, ami a Smaragdnak több mint 800 millió forintot hozhatott volna, de ha nyer, a város nem lát belőle egy fillért sem, viszont elesik a további pályázati lehetőségektől. A pályázat végül nem nyert.
Ha Hévíz és Keszthely vezetőin múlik, sínen lenne a beruházás, ugyanis az előzetes környezetvédelmi hatástanulmányt kizárólag a helyi környezetvédő civilek fellebbezték meg. Mohácsi József megjelent a hévízi önkormányzat ülésén, hogy személyesen kérje a testületet: ne tegye meg észrevételeit. Hévíz fejet hajtott, annak ellenére, hogy saját képviselője, Rábai József környezetvédelmi szakember nyomatékosan figyelmeztetett a beruházás veszélyeire. Ezután léptek a környezetvédők, a Hévízért Városvédő Egyesület és a Keszthelyi környezetvédő Egyesület. Végül a független szakértő véleménye az ő „kekeckedésnek” minősített aggodalmaikat igazolta. Az országos környezetvédelmi főfelügyelőség megbízott szakértője hangsúlyozza: a szállodaépítés ügye „lényegesen összetettebb”annál, mint hogy azt egy természetvédelmi szakvélemény megoldhatná. „Az angolnatelep és a szomszédos láp mibenléténél fontosabb, hogy a szállodaegyüttes üzemeltetéséhez szükséges kutak megfúrása milyen hatással van páratlan nemzeti kincsünkre, a Hévízi-tóra és a körülötte elhelyezkedő természetvédelmi területre. Legalább ennyire fontos kérdés, hogy a hazai természetvédelmi államigazgatás precedenst teremthet-e kiemelkedő természeti érték(ek) kockáztatásával, egy védett területen kialakításra tervezett beruházás engedélyezésével” – olvasható a szakvéleményben.
A szakértő úgy vélekedik, az építkezés tervezett helyszíne valóban védett láp, 2003-ban történt belterületbe vonása körül igen sok a kérdőjel. A szakvéleményben olvasható: ezzel kapcsolatban nincs semmiféle dokumentáció a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóságán, és a környékbeli védett lápokról sincs egyetlen adatfelvételi jegyzőkönyv sem. A szakértő, átvizsgálva a beruházásban semmi kivetnivalót nem találó előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálat táj- és természetvédelmi anyagait, „megrökönyödve” tapasztalta, hogy azok mindössze egy áprilisi bejáráson alapulnak. „Érdekes mindez azért, mert a tanulmány több szakmai hibával és feltételezéssel terhelt, másrészt egyáltalán nem foglalkozik a beruházáshoz kapcsolódó fejlesztések (mint a védett területen tervezett út) hatásaival – állapítja meg a szakértő. De nem vizsgálja a megfúrandó kutak hatásait sem. A táj- és természetvédelmi munkarész még csak le sem határolja a tényleges hatásviselő területet. Ezenkívül a területen élő, nemzetközileg védett, sőt fokozottan védett növény- és állatfajokról nem szolgáltat adatot, vagy hibás adatot közöl. A szakértő megállapítja: a Smaragd Invest által megvásárolt terület láp, amely védett. Ráadásul nem tekinthető roncsoltnak, eredeti állapota egyszerűen visszaállítható, a teljes regenerálódás csak idő kérdése.
A részletes környezetvédelmi hatásvizsgálat elrendelése mellett érvel, amely az élővilág egész éves ciklusát figyelembe veszi, valamint vizsgálja a szállodakomplexum vízellátására tervezett kútfúrások a tó vízhozamára gyakorolt hatását is. Foglalkozni kell azzal a kérdéssel, hogy az építkezés során megváltozó felszín alatti vízszivárgási viszonyok milyen közvetett és közvetlen hatással vannak a védett terület élővilágára. Tisztázni kell, hogy a hévízi patakból kinyert és visszajuttatott víz hőmérséklet-különbsége milyen hatással van az élővilágra. Kiemelten fontos a kapcsolódó fejlesztések – a megfúrandó kút – hatásainak vizsgálata – szögezi le a szakértő, hozzátéve: az előzetes környezetvédelmi hatástanulmány nem tárja fel a beruházás hatásait, így annak engedélyezése nagyfokú környezeti (természeti) kockázattal járna. Papp Gábor képviselő tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: tudomása szerint a szállodaépítés érdekében „államtitkári szinten” lobbiztak. Ennek volt köszönhető, hogy a szakvélemény elkészülte után egy új szakértőt rendelt ki az országos környezetvédelmi felügyelőség. Azonban a felkért tudós is tisztességes szakember, így aztán a két szakvélemény tartalma gyakorlatilag azonos.
A Hévízi-tó a nyolcvanas években egyszer már végveszélybe került, ugyanis a környékbeli bauxitbányák elszívták vízutánpótlását. A rendszerváltozás időszakában a helyiek és az üdülővendégek közösen vonultak az utcára, és eredményesen tiltakoztak a környezetkárosító ipari tevékenység ellen. A Hévízi-tó megmenekült. A tó egyedülálló gyógyhatását annak is köszönheti, hogy az azt tápláló vizek a tőzegrétegen átszűrődve ásványi anyagokkal feldúsulva jutnak a tómederbe.
A tó mutatói – a hőfok és a vízhozam – a bauxitbányászat visszafogása után javultak. Ám a rendszerváltozás vadkapitalista időszakában a tavat körbevevő tőzegláp területének beépítése felgyorsult. Az előző ciklusban azonban elkészült a Hévízi-tó és környékének komplex tájrehabilitációs terve, amelynek révén a tájegység eséllyel pályázhat a világörökség címére, és amely esélyt nyújt a turizmus hosszú távú fellendítésére és az ökológiai egyensúly megőrzésére. Megvalósításához pedig uniós források vehetők igénybe. A kormányváltás után Keszthely új, koalíciós vezetése sutba dobta ez irányú terveit. A tájrehabilitáció szempontjából kulcsfontosságú, a Hévízi-tó közvetlen közelében lévő öthektáros területet – amit egyes hévízi városvezetők „jószomszédi” passzivitásának köszönhetően vehettek meg a kincstártól – tovább- adták. Ez mentette meg a várost a csődtől – nyilatkozta Mohácsi. Papp Gábor, az ügyet nyilvánosságra hozó képviselő a sajtótájékoztatóján ismét nyomatékosította: nem két politikai tábor, nem két város küzdelme folyik a beruházás kapcsán, hanem két szemléletmódé, két fejlesztési koncepcióé, ezzel együtt két erkölcsiségé.
Az aggodalmak megalapozottságát a szakértői vélemény alátámasztotta. – Várom a Balusztrád vezérigazgatójának állásfoglalását, aki azt nyilatkozta, ha tényleg környezetvédelmi kockázatot jelent a beruházás, eláll tőle. A polgármesternek pedig le kellene vonnia a tanulságokat, alkalmatlan a város vezetésére. Többször nyilatkozta, komoly környezetvédelmi aggályok fel sem merültek, de cáfolta azt is, hogy a beruházó kutat fúratna. Akik pedig felemelték a szavukat, azokat perrel fenyegette. Vagy szándékosan állított valótlant, vagy fogalma sincs róla, hogy mi a helyzet. Mindkét variáció aggodalomra ad okot. Ezt tetézi a terület eladásában megnyilvánuló rövidlátás, a helyzet korrupciógyanús légköre – szögezte le. Mint mondta, tárgyalt Persányi Miklóssal, a zöldtárca vezetőjével, s Gombos államtitkárral. Akkor azt az ígéretet kapta, hogy csak a szakmai szempontok számítanak. – Ha ezt az ígéretet betartják, az ügyünk eldőlt, Hévíz és térsége a hosszú távú érdekeire koncentrálhat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.