Napok óta foglalkoztatja a nyilvánosságot a Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor közötti találkozó kimenetele. A Kontroll Csoport által az eseményt követő este készített 300 fős telefonos gyorsfelmérés szerint a vitát, vagy annak egy részét élőben megtekintők látható többsége a volt miniszterelnököt érezte meggyőzőbbnek. A felmérés publikálását követő hétfőn jelent meg a Medián 1000 fő megkérdezésén alapuló vizsgálata, amely kisebb arányban, de szintén a volt miniszterelnököt hirdette ki győztesnek, azzal a megjegyzéssel, hogy Gyurcsány Ferenc a bizonytalan szavazók körében aratott sikert. A Medián szerint azonban Orbán Viktor győzelme kizárólag annak köszönhető, hogy jelenleg a Fidesz vezet a pártpreferencia-versenyben (azaz csak saját szimpatizánsai látták a volt miniszterelnököt jobbnak).
Meglepő fordulata mindemellett a hazai nyilvánosságnak, hogy mindazok a lapok vagy internetes tartalomszolgáltatók, amelyek a vitát követő szombaton még úgy vélték, inkább Orbán Viktor kerekedett felül, hétfőre döntetlenként vagy enyhe Gyurcsány-fölényként interpretálták az eseményeket. Ugyancsak fordulatosan alakult a különböző televíziós közönségszavazások eredménye, amelyek esetében Gyurcsány teljesítménye már nem csak szolid döntetlenre, de markáns győzelemre is elegendő volt. Igaz, ez utóbbihoz vélhetően hozzájárult az a kör-sms, amely a televíziós közönségszavazásokon lelkiismeret szerinti voksolásra szólítja fel a Gyurcsány Ferenc által indított Amőba mozgalom regisztrált tagjait.
Ki nyerte valójában a vitát? Mi lehet az oka a közvélemény-kutatások ellentmondásainak? Mitől változott meg a sajtó egy részének értékelése? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Kontroll Csoport egy újabb, 1000 fős országos reprezentatív felmérés és fókuszcsoportos pszichológiai vizsgálatok eredményeire támaszkodva.
Az új, 1000 fő megkérdezésén alapuló adatfelvétel július 9. és 12. között készült. A felmérést kiegészítő fókuszcsoportos vizsgálatok célja pedig a számok mögött meghúzódó nézői reakciók, értelmezési keretek megértésének elősegítése volt. A kutatás tanúsága szerint a két miniszterelnök közötti vitát élőben mintegy 1-1,2 millió néző látta. Ennél azonban jóval kevesebben voltak, akik saját bevallásuk szerint, a találkozó közvetítését teljesen végig is nézték (azaz nem csak belenéztek a vitába): e nézői csoport mintegy 500 000 főt jelent. Az élő műsort az átlagosnál nagyobb arányban követték az 50 év feletti, nyugdíjas, a fővárosban vagy megyeszékhelyeken élő, illetve magasabb iskolai végzettségű választók. Az élő közvetítésnél szélesebb kör látta a vita híradós interpretációit: mintegy 3,5 millió ember. Kiemelkedően magas volt a vita létének ismertsége, szinte mindenki hallott az eseményről (a megkérdezettek 89 százaléka).
A Medián és a Kontroll Csoport mérése közötti látszólagos ellentmondást feloldandó, a vita kimenetelének értékelésekor érdemes elkülöníteni azokat a nézőket, akik a találkozó egészét vagy tetemes részét látták azoktól, akik csak töredékesen, vagy kizárólag a hírműsorok szemüvegén át ismerték meg az eseményt. Hiszen egy vita értékelése csak akkor lehetséges, ha láttuk is azt. A Kontroll Csoport nagymintás felvételének tanúsága szerint, a vitát érdemben néző csoport esetében változatlanul egyértelmű Orbán Viktor fölénye: e nézők 51 százaléka látta a volt miniszterelnököt meggyőzőbbnek, míg Gyurcsány Ferencet a válaszadók 36 százaléka.
A Medián felvétele a markánsabb és elszántabb Fidesz-szavazótáborral magyarázza Orbán Viktor fölényét. E hipotézis ellenőrzésére érdemes azt is megvizsgálni, hogy a vitát érdemben nézők körében, a bizonytalan szavazók miként ítélték meg az eseményt. A Kontroll Csoport kutatási eredményei szerint e csoport esetében valamelyest nőtt a vita kimenetelének eldöntésére nem képesek vagy nem hajlandók aránya, ettől függetlenül azonban nem változott a végeredmény. Vagyis az eseményt élőben követő bizonytalan szavazói körben is a volt miniszterelnököt látták meggyőzőbbnek a választók.
Ugyancsak ezt a következtetést erősíti az a két fókuszcsoportos felvétel, melyre az eseményt követő hét végén került sor a bizonytalan szavazók körében. A fókuszcsoportokon többek között pszichológiai eszközökkel is vizsgálhatók a vita megtekintése közben és azt követően adott nézői reakciók. A megkérdezettek egységesen relevánsnak, a hétköznapi élet problémái szempontjából érdekesnek és közérthetőnek ítélték a két miniszterelnök beszélgetését. Ugyancsak egységes volt a résztvevők azon ítélete, hogy a vitában Orbán Viktor kerekedett felül, aki együttműködőnek, emberközelinek, határozottnak tűnt. Gyurcsány Ferencet a vitában túl komolynak és merevnek érzékelték a nézők, néhányan agresszívnek is. Szinte mindenki jelezte, hogy a vita első felében Orbán Viktor teljesen zavarba hozta a miniszterelnököt, aki ettől bizonytalannak, zavarosnak tűnt. A kutatásban részt vevők egy része úgy ítélte meg: Gyurcsány Ferenc félt az Orbán Viktorral való vitától. A miniszterelnököt ettől függetlenül őszintének látták, bár okfejtései egy része a nézők számára elvont, magas absztrakciós szintű volt. Ugyancsak egységes volt a kutatásban részt vevők véleménye a tekintetben, hogy üdvözlendő: a két nagy párt vezető politikusa képes egy asztalhoz ülni és a választók hétköznapjait is érintő kérdésekről vitát folytatni.
A Kontroll Csoport felmérése
Orbán Viktort támadja egy brüsszeli LMBTQ-fórum
