Vitézek menedéke

Alámerült Atlantiszom

Móser Zoltán
2005. 07. 01. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy Egert és környékét ábrázoló 1688-as metszeten jól látható a közeli Szarvaskő vára is, amely ma annyira romos, hogy alig fényképezhető. Aki eljön ide, a Bükk hegység alatti szűk völgykatlanba, és felgyalogol a község felett a meredek sziklára épült Szarvaskő romjai közé, annak szívet s lelket gyönyörködtető látványban lesz része. Én Balassi Bálint nyomát keresve jártam itt, természetesen fényképezőgéppel.
Első ízben az egri káptalan 1295. évi határjáró levele említi az erősséget. Az 1493–94. évi egri püspöki számadáskönyvekben a püspökség birtokai között szerepel mint vámhely. Szapolyai János király 1527-ben Erdődy Simon egri püspöknek adományozta, aki testvérét, Pétert tette meg várnagynak. 1530-ban a Ferdinánd-párti Horváth Ferenc volt Szarvaskő várnagya, aki a vár összes tartozékait elfoglalta.
Midőn Nógrád és Hatvan török kézre jutott, az egri vár biztosítása volt a Heves vármegyei rendek egyik fő törekvése. Az 1545. évi országgyűlésen a rendek Szarvaskő lerombolását határozták el, s kimondták, hogy a vár jövedelmeit az egri vár fenntartására kell fordítani. Oláh Miklósnak egri püspökké történt kinevezése után, 1549-ben Horváth Ferenc átadta a várat Dobó Istvánnak, aki Szarvaskőre Szalkay Balázst nevezte ki várnagyul. Eger 1596-os eleste s a szerencsétlen kimenetelű mezőkeresztesi csata után Gáll János várnagy az őrséggel megfutamodott, így Szarvaskő a törökök kezére került. Ettől kezdve Szarvaskő a hatvani szandzsákhoz tartozott. Egészen 1687-ig maradt a törököknél. Dória János hadainak közeledtére az oszmán katonaság belátta az erőd tarthatatlanságát, és odahagyva a várat Egerbe vonult. Eger visszavétele, a török uralom megszűnte után a vár még egy ideig fennállott, de a XVIII. század harmadik évtizedében elpusztult.
Balassi Bálint a sikertelen sárospataki kaland után itt bújtatta el két vitéz szolgáját. 1587–88 telén ő maga is a szarvaskői várban rejtőzködött. Barátja, Kapy Sándor volt a várkapitány, akit bizalmas ügyeibe is beavatott. Így 1588. március 7-én őt tudatta először arról (titkosírással), hogy házasságot tervez Losonczy Annával.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.