Bár kiugrási lehetőséget jelentene hazánknak, mindmáig nem készült el a magyar turizmus fejlesztését összehangoló törvény és koncepció. Annak ellenére így van ez, hogy nyolc éve országgyűlési határozat rendelkezett erről – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) idegenforgalmunkról készült legfrissebb elemzésében. A felmérés alapján a szakmai fejlesztési irányok kijelölését, a finanszírozási rendszer felülvizsgálatát, átalakítását, valamint a teljesítmény mérésére is alkalmas adatbázis kialakítását javasolták a gyógyfürdőellátások és az egészségturizmus feltételeinek fejlesztése érdekében a regionális felzárkóztatásért felelős tárca nélküli, illetve az egészségügyi és pénzügyminiszternek a számvevők.
Az ÁSZ jelentése kiemeli: a hazai gyógyfürdők fejlesztése a 2000. évben a Széchenyi-terv részeként kidolgozott tízéves fejlesztési programnak köszönhetően gyorsult fel. Az elképzelések megvalósítására évente mintegy 10-15 milliárd forintot fordítottak, amelyhez számításba vették a vállalkozók és az önkormányzatok hozzájárulását is. Az ÁSZ szerint ugyanakkor nem tisztázták a turizmus és az egészségmegőrzés összefüggéseit, összehangolt fejlesztésének alapvető kérdéseit. A vizsgált időszakban a gyógyfürdők és szálláskapacitások fejlesztésére 32,7 milliárd forint támogatási keret állt rendelkezésre, amelyből 74 pályázatot 28,3 milliárd forint összegben támogattak. Az utóbbiból – tekintettel arra, hogy 39 támogatott program még nem fejeződött be – tavaly év végéig 20,3 milliárd forintot használtak fel. A pályázati rendszer hatékonyságát kedvezőtlenül befolyásolta, hogy a turizmus állami irányítása – ennek részeként a pályázatkezelés szervezeti rendje – hat év alatt négyszer változott.

Megerőszakolta főnöke feleségét egy gyulai vízvezetékszerelő, amíg a főnök kórházban feküdt