Amerikai–líbiai közeledés

Rövidesen teljes mértékben helyreállhatnak a líbiai–amerikai kapcsolatok – állítja az észak-afrikai ország vezetőjének, Moamer el-Kadhafinak a fia. Washingtonban ugyan távolról sem ilyen sietősen kezelik az ügyet, de az amerikai tisztségviselők nyilatkozatai is optimizmusról árulkodnak, így megoldódhat a két ország három és fél évtizedes konfliktusa.

Munkatársunktól
2005. 08. 23. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

T ripoliban a „következő napokban” újra felhúzzák az amerikai zászlót, a líbiai lobogót pedig Washingtonban – nyilatkozta Szaif al-Iszlám Kadhafi, a líbiai elnök legidősebb fia tegnap egy interjúban, a két ország diplomáciai közeledésére utalva. Azt is kijelentette, hogy hamarosan az Egyesült Államokba utazik, ottani első festménykiállítása megnyitójára. Washington visszafogottan reagált az interjúban elhangzottakra. „Meszsziről jövünk, és úgy vélem, haladást értünk el a Líbiával való kapcsolatok terén, de vannak még rendezésre váró kérdések. Líbiával közösen dolgozunk ezeken” – jelentette ki Sean McCormack amerikai külügyi szóvivő. A kapcsolatok fejlődése annak függvénye, ami a helyszínen történik – tette hozzá.
Ha a líbiai nyilatkozat igaz jövendölésnek bizonyul, úgy csaknem három és fél évtizedes szembenállást követően teljesen rendeződhet a két ország viszonya. Az elhidegülés még 1969-ben kezdődött, amikor a pánarab eszméket hirdető Moamer al-Kadhafi ezredes puccsal megdöntötte a Nyugat-barát Idrisz király hatalmát.
A konfliktus a terroristáknak nyújtott támogatás és a merényletekben való közvetlen részvétel miatt eszkalálódott, és a Líbia elleni 1986-os bombatámadásban, majd egy amerikai utasszállító 1988-as, Skócia feletti felrobbantásában csúcsosodott ki. A merényletre válaszul meghirdetett ENSZ-embargótól való szabadulás igénye végül a végrehajtó líbiai ügynökök kiadatását és az áldozatok kárpótlását kényszerítette ki, és ezzel a kapcsolatok lassú helyreállítása is kezdetét vette. Kadhafi elítélte a 2001. szeptember 11-i merényleteket, majd 2003-ban felszámolta országa tömegpusztító fegyverek előállítását célzó programját, amit Washington kedvező jelként értékelt. A közeledés lassúságát mindazonáltal megfigyelők részben annak tulajdonítják, hogy Kadhafi nem enged Izrael-ellenes nézeteiből, de a Tripoli által támogatott vagy elkövetett merényletek áldozatainak hozzátartozói is – a jóvátétel ellenére – ellenzik Líbia visszafogadását a nemzetközi közösségbe.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.