Az isteni Karel Gott és a medáliaügy

Szokatlan összetételű alkalmi egységfront jött létre nemrég a cseh parlament képviselőházában. Hatvankilenc kormánypárti és ellenzéki képviselő levelet írt Václav Klaus államfőnek, amelyben javasolja, hogy az idei október 28-i nemzeti ünnepen legyen a kitüntetettek közt Karel Gott, a leghíresebb cseh popsztár, aki hosszú évtizedeken át sikeresen reprezentálta hazáját külföldön.

Somogyi Mátyás
2005. 08. 01. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ötlet atyja, Oldrich Nemec szociáldemokrata képviselő a politikai ízűvé vált medáliaügy vitája során a táncdalénekes méltatásában nem fukarkodott a jelzőkkel, „Prága aranyos hangjának”, „a Kelet Sinatrájának”, „arany csalogánynak” nevezte Gottot. A kitüntetést szorgalmazók váltig hangoztatták, a popzenében ritkaságnak számít az a művész, aki évtizedeken át szüntelenül élvezi a legszélesebb nyilvánosság szeretetét és rajongását. S Gott valóban rendkívüli jelenségnek számít, slágerkirályként él a nyilvánosság tudatában. Csupán öt szavazat hiányzott ahhoz, hogy a képviselőház kitüntetésre javasolja.
A Gottnak odaítélendő medália kapcsán nemcsak a képviselőházban, de a sajtóban is felelevenítették a negyvenszeres Arany Csalogány-díjas sztár pályafutásának kevésbé fénylő politikai mozzanatait. Az emberek hallhatták és olvashatták, hogy 1989 novembere előtt Gott a szocialista popzene „kirakata” volt, vállalva minden ezzel járó megalkuvást, például a Charta ’77 emberjogi petíciót aláíró „önjelölt hajótörötteket” elítélő ünnepi szónoklat felolvasását. A lapokból a fiatalabb korosztály is megtudhatta, hogy Gott 1970-ben Nyugat-Németországba akart emigrálni, ám engedett Gustáv Husák személyes kérésének, és visszatért hazájába. S azt, hogy mennyire fontosnak tartotta a Husák-féle normalizációs rezsim az énekest övező népszerűséggel való mesterkedést, jól példázza, hogy Gottnak 1985-ben Husák személyesen nyújtotta át A nemzet művésze kitüntetést.
De nem mindenki ennyire szigorú Gott-tal szemben. A cseh lapok emlékeztetnek arra, hogy a „bársonyos forradalom” idején, 1989 novemberében a Vencel téri paloták egyikének erkélyén az események főszereplőjének, Václav Havelnak a társaságában énekelte a himnuszt, és tíz évvel később az Óvárosi téren már Václav Klaus és pártja, az ODS választási kampányműsorában szerepelt. Tavaly ősszel a szocdem párt kampányának zárókoncertjén is fellépett, s Stanislav Gross akkori kormányfő és pártelnök személyesen öntötte nyakon pezsgővel a Mester legújabb sikerlemezét. Figyelemre méltó Ivan Langernek, az ODS és a képviselőház alelnökének a véleménye, miszerint Gott valamennyi kitüntetését tehetsége és magas fokú szakmai színvonala elismeréseként, nem pedig az éppen uralmon levők előtti elvtelen hajbókolásáért kapta. Közkedveltségét és elfogadottságát jelzi, hogy a 2003-as államfőválasztáson Karel Gott jelölése is szóba került.
Gott a személye körüli medáliavitában természetesen nem nyilatkozik. A döntés, kap-e érdemrendet a híres megasztár, Václav Klaus kezében van. Ugyanis az államfő képviselőházi felterjesztés hiányában saját hatáskörében is dönthet a kitüntetés odaítéléséről.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.