Rakétagyártását fejleszti Oroszország

Moszkva felpörgetné rakétagyártását, hogy felkészüljön Ukrajna és egy esetleges NATO-konfliktus kihívásaira. A hírek szerint Oroszország közvetítők és szövetséges országok segítségével igyekezne bővíteni fegyverkészleteit.

Putyin orosz elnök Fotó: AFP Fotó: GAVRIIL GRIGOROV

Amennyiben ez igaz, egyes elemzők szerint 

Vlagyimir Putyin vészforgatókönyveken dolgozhat arra az esetre, ha a Kreml és a Nyugat közötti konfliktus szélesebb körű háborúvá fajulna, illetve szándékában állhat folytatni a támadásokat Kijev ellen mindaddig, amíg el nem éri céljait.

Ugyanakkor a hírt egyelőre nem lehet teljes bizonyossággal megerősíteni, és a kínai kormány valódi szerepe sem világos.

Felgyorsítja Oroszország a rakétagyártást? 

Az ukrán katonai hírszerzés illetékesei szerint Moszkva nem csupán a harctéren felhasznált rakéták pótlására növeli a termelést. „Adataink szerint az oroszok különféle rakétatípusokból tartalékot halmoznak fel. 

Hosszú háborúra készülnek

– mondta egy forrás.

Az Institute for the Study of War elemzői is arra figyelmeztettek, hogy 

Oroszország „hosszú háborúra készül Ukrajnában, és számol egy esetleges, szélesebb körű konfliktussal a NATO-val is.”

A brit RUSI agytröszt rámutatott: tavaly Oroszország csaknem háromszor annyi Iszkander–M ballisztikus rakétát gyártott (700 darabot 250 helyett), mint 2023-ban – írja a The Telegraph.

Úgy tűnik, hogy Putyin és Donald Trump ukrajnai tűzszünetről szóló esetleges párbeszéde ellenére a Kreml nem veti be összes rakétáját az ukrán városokat érő egyre hevesebb támadásokban, hanem inkább fegyverkészleteit próbálja felhalmozni. Az ukrán katonai hírszerzés becslései szerint Oroszországnak körülbelül 600 Iszkander–M ballisztikus rakétája és további 300 Iszkander–K cirkálórakétája van, ami akár kétévnyi harchoz is elegendő lehet.

Az orosz állami tulajdonú Votkinszk gyár ballisztikus és cirkálórakéták gyártására szakosodott. Emellett interkontinentális ballisztikus rakétákat is előállítanak, például a Jarsz és Bulava típusokat, amelyeket az Egyesült Államok elérésére terveztek, valamint az Oresnyik nevű rakétát, amely állítólag Európa bármely pontját képes elérni.

Vállalatok és közvetítők 

A Kreml állítólag orosz magánközvetítőket is bevont abba, hogy speciális berendezéseket szerezzenek be Kínából és Fehéroroszországból – ezek az országok nem csatlakoztak a Moszkva elleni nemzetközi szankciókhoz, és szoros szövetségesei Oroszországnak. Peking ugyanakkor rendre visszautasítja a vádakat, hogy fegyvereket szállítana Moszkvának. Erre reagálva 

Mark Rutte, a NATO főtitkára azzal vádolta Kínát, hogy támogatja Oroszország háborús erőfeszítéseit.

Ehhez jön még a dél-koreai hírszerzés figyelmeztetése is: Szöul szerint Észak-Korea továbbra is fegyvereket szállít Oroszországnak, és fennáll a lehetősége annak, hogy júliusban vagy augusztusban további csapatokat küld Moszkvába Putyin támogatására egy esetleges nagyobb szabású ukrajnai támadás előkészítéséhez.

Borítókép: Vlagyimir Putyin (AFP)