Ismét áttört egy lélektaninak tartott határt az olaj ára: a fekete arany hordójáért tegnap reggel már hetven dollárnál is többet kértek a nemzetközi piacokon. Az emelkedést ezúttal a Mexikói-öböl térségében tomboló hurrikán váltotta ki; a forgószél pusztításától félve ugyanis leállították a térségben működő olajkutak csaknem felét. Az öböl a világ napi kitermelésének két százalékát adja, ami első hallásra nem tűnik ugyan jelentősnek, csakhogy az utóbbi hónapok drasztikus keresletnövekedése nyomán nagyjából erre a szintre zsugorodott a piacon található tartalék mennyisége. Ennek fényében egy ottani kiesés pedig már ellátási problémákat is felvethet. A kitermelési aggodalmak ellenére az elemzők nem tartják valószínűnek, hogy az olaj ára tartósan hetven dollár fölött ragadjon. A távirati iroda összefoglalója szerint azért valószínűbb az árcsökkenés a további emelkedésnél, mert ez a szint már komolyan fékezheti a világ, azon belül pedig az Egyesült Államok gazdaságát. Amerika eddig nem reagált ugyan látványosan a folyamatosan felfelé kúszó árgörbére, a drága olaj azonban mostanra már komolyan érezteti hatását a kiskereskedelemben. A benzin például alig három hét alatt több mint harminc százalékkal drágult, és ez az októberben napvilágra kerülő makrogazdasági adatokat már ronthatja.
A drága üzemanyag nemcsak Amerikában jelent egyre nagyobb problémát, de Európában is. Wolfgang Clement német gazdasági miniszter például rendkívül kiélezettnek nevezte a helyzetet, Belgium pedig már a családok kárpótlásán gondolkodik. A belga kormány egységesen 75 eurót adna a háztartásoknak ellentételezésként, és bár a részletekben még nem állapodtak meg, abban minden ottani politikai erő egyetért, hogy a családok egyre emelkedő terhein valamiképpen enyhíteni kell.
Árverseny. Magyarországon a kormány eddig minden olyan kezdeményezést elvetett, amely segítene az üzemanyagárak megfékezésében, annak ellenére, hogy egy liter 95-ös üzemanyagért a legtöbb helyen már 280 forintnál is többet kérnek. Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub jogi bizottságának vezetője szerint ez az ár túlságosan magas, és ha a Mol tisztán a piaci viszonyokat venné figyelembe, reálisan 220–230 forintért kellene árusítani az üzemanyagot. A szakember véleményére az olajtársaság nem kívánt reagálni, mások azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy a közvetlenül a rotterdami tőzsdéről vásároló, épp az Autóklub által életre hívott kúthálózat, vagyis a Klub Petrol sem árulja 270 forintnál olcsóbban a benzint.
Segítségre vár a járműipar
Bár most is az átlagnál gyorsabban fejlődik, jelentős ugrás előtt áll a magyar gépjármű- és alkatrészgyártó-ipar. Kulcskérdés, hogy sikerül-e a kutatás és fejlesztés segítségével a kis- és középvállalkozásokat bekapcsolni a nemzetközi kooperációba. A legnagyobb új európai járműipari központ hazánkban és a környező országokban formálódik. Öt éven belül több mint kétmillió személygépkocsi és haszonjármű gyártására képes kapacitás létesül egy ezer kilométer sugarú körben. Ez a beszállítók részére hatalmas lehetőséget jelent – mondta el Lepsényi István, a Magyar Gépjárműipari Szövetség elnöke az Összevont Gépjármű Konferencia megnyitóján. Ám hogy ezt a hatalmas lehetőséget kihasználják, a nemzeti kis- és középvállalatoknak be kell kapcsolódniuk a gyártás mellett a kutatás-fejlesztésbe is. A magyar járműipar csaknem százezer embert foglalkoztat, és az első fél évben az ipari átlagnál gyorsabban, 7 százalékkal bővült – mondta Herbert Rupp, a Magyar Járműalkatrész-gyártók Országos Szövetsége (Majosz) elnöke. A száz évvel ezelőtt született és az utóbbi tíz évben újjáéledt – gyártási mennyiségét megtízszerező – magyar járműipar adja az ipari termelés 14 százalékát és az export 25 százalékát. Tavaly 158 milliárd forintot, az előző évinél közel 40 százalékkal többet fektettek be, az ágazat árbevétele 2650 milliárd forint volt. A külföldi tőke aránya az ágazatban 75 százalék, és a magyar járműiparban kulcsszerepet töltenek be a multinacionális cégek. Rupp szerint a jövő feladata, hogy az állam – például a szakmunkásképzés erősítésével – segítse a gazdasági szereplők működési feltételeit.
