Döntött a közrádió nagykuratóriuma

Hollós Jánost, az intézmény igazgatásszervezésért felelős alelnökét tekinti az intézmény ideiglenes vezetőjének a Magyar Rádió (MR) civilekkel kiegészült nagykuratóriuma. Hollós az új elnök hivatalba lépéséig vezetheti az intézményt. Gellért Kis Gábor kuratóriumi elnök nem fogadja el a megítélése szerint jogszerűtlen döntést. A civil delegáltak leszögezték: a kuratóriumi elnökség – az MSZP-s Gellért Kis Gábor vezetésével – túlterjeszkedett hatáskörén, amikor az MR függetlenségét csorbítva tulajdonosi megbízottat nevezett ki az intézmény élére. A civil tagok felszólították továbbá a kuratórium elnökét, hogy a jövőben tartózkodjék a rádió munkatársainak elbizonytalanításától, amivel az intézményen belül káoszt okoz.
*
Korábban az MSZP által delegált kuratóriumi elnök, Gellért Kis Gábor a kormánypárti többségű elnökség döntését követően Szíjártó Istvánt jelölte meg az új elnök hivatalba lépéséig regnáló úgynevezett tulajdonosi megbízottként. Kondor Katalin ennek ellenére kitartott az általa korábban megnevezett Hollós János mellett. A Magyar Rádió civilekkel kiegészült nagykuratóriuma – jelenleg úgy tűnik – tegnap átvágta a gordiuszi csomót.
A kuratóriumi ülés napirendjén eredetileg ugyan nem szerepelt az ügyvezető személyének megjelölése, de a testület két civil kurátor kérésére az ügyet mégis napirendjére kívánta tűzni. Gellért Kis Gábor ekkor berekesztette az ülést, és nem adott lehetőséget a felvetés megtárgyalására, mondván: ahhoz a nagykuratóriumnak nincsen joga. Szadai Károly, a kuratórium fideszes alelnöke viszont szavazásra bocsátotta a kérdést, a civilek pedig a fent említett arányban Kondor jelöltje mellett álltak ki.
Szadai lapunk kérdésére elmondta: Gellért Kis Gábor az elmúlt hetek ámokfutása után levonhatná az általa más esetekben szívesen emlegetett személyi konzekvenciákat. – A kuratórium elnöke szembe ment az intézménnyel, és szembe ment azzal a kuratóriummal is, amelynek ő az elnöke. Mindennel és mindenkivel kész összeütközésbe keveredni, csak azért, hogy egyértelműen szocialista vezetés kezébe kerüljön a közrádió. Ez az a pont, ahol illene lemondania – fejtette ki Szadai Károly.
Kondor Katalin elmondta: a civilek jól mérték fel a helyzetet, ép ésszel és a jogszabályok helyes értelmezése után más döntést nem is hozhattak volna. Gellért Kis Gábor azon döntését, amely során a kuratórium elnöke nem bocsátotta szavazásra a kérdést, a rádióelnök csak úgy kommentálta: „jellemző”.
Gellért Kis Gábor közölte, mivel a kuratórium jogszerűtlenül, ráadásul az ülés hivatalos berekesztése után foglalt állást az ügyben, azt csupán szimpátiaszavazásnak tekinti. – A civilekkel kiegészült nagykuratórium májusban már egyszer szembehelyezkedett az elnökséggel, amikor nem sikerült rádióelnököt választani – mondta. Szerinte olyan erők dolgoznak a háttérben, akiknek nem érdeke a rádió normális működése. A kuratórium elnöke kijelentette: mivel az elnökség nem fogadja el a kuratóriumi döntést, dolgoznak a jogi megoldáson, de ennek részleteit nem árulta el.
Gellért Kis Gábor és Kondor Katalin mindvégig hangoztatta: az ő joga megnevezni az intézmény ideiglenes vezetőjét. Mindkét felet többször is megkérdeztük, hogy jogi úton kívánnak-e megerősítést nyerni döntésüket illetően, de csak kölcsönös egymásra mutogatás volt a válasz. Kondor szerint – állítása alapján jogosan – ő tett először személyi javaslatot, ezért a Gellért Kis Gábor vezette elnökségnek kell a döntést megtámadnia. Gellért Kis Gábor viszont úgy nyilatkozott, hogy mivel ő és az elnökség gyakorolja a tulajdonosi jogokat, ezért aki döntéseiket kifogásolja – jelen esetben Kondor Katalin –, az bírósághoz fordulhat.