Az elmúlt két év tapasztalata igazolja: végtelenül gazdaságtalan és méltatlan az, hogy a 2003. július 1-jén felállított Fővárosi Ítélőtáblának nincs önálló székháza. A tábla harmadrészét kitevő büntetőkollégium a Legfelsőbb Bíróságon kapott helyet, s azóta is albérlő ott, a Markó utca 16.-ban. Nem a bírák kényelmi szempontjai, igényei számítanak természetesen, bár nem közömbös, miként végzi a munkáját, aki mások szabadságáról dönt. A lényeg, hogy a függetlenség és annak a látszata is sértetlen legyen.
– Nem egészséges, ha különböző szintű ítélkező fórumok egyazon épületben dolgoznak – mondta nemrégiben egy tárgyalás szünetében Sándorffy György ügyvéd. Az ügyfelek azt is gondolhatják – vélte –, hogy a munkában is vannak átfedések.
Most ez a helyzet. Egyik nap az egyik, másik nap a másik bíróság ítélkezik ugyanott – a büntetőügyekben legalábbis. A tábla polgári, gazdasági és közigazgatási kollégiuma pedig Budán, a Feketesas utcában bérelt irodaházban működik, s évi 250 millió forintos bérleti díjat fizet.
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke azt gondolja, elérkezett az ideje, hogy az ítélkezés visszakapja a Kúria Kossuth téri épületét. Gazdasági és szimbolikus jelentősége egyaránt lenne ennek – mondta lapunknak a főbíró. Fontos volna – tette hozzá –, hogy a hatalmi ágak, így az Országgyűlés és az LB egymás közelében helyezkedjenek el, miként ez korábban is volt. Az elnök utalt rá, hogy a rendszerváltozás óta mindegyik kormány helyesnek és szükségesnek látta a Kúria visszavételét, ám ez nem valósult meg. Nem kétséges ugyanakkor, hogy a döntés érdekeket sérthetne, s ettől függetlenül is, a ki- és a beköltözés csak hosszabb idő alatt valósulhatna meg.
Ahhoz, hogy a bíróság céljaira tervezett és épített Kúriát a Kossuth téren birtokba vehesse az igazságszolgáltatás, előbb helyet kell keresni a Néprajzi Múzeumnak és a Politikatörténeti Intézetnek. E két intézmény van ugyanis használóként feltüntetve az állami tulajdonú épület tulajdoni lapján. Katona Márta, az utóbbi szervezet gazdasági igazgatója kérdésünkre azt válaszolta: nem mennének ki akárhová és akármikor. A Politikatörténeti Intézet ugyanis 140 ezer kötetes könyvtárat, s 4500 iratfolyóméter terjedelmű iratot tárol itt. Tudományos és kutatóintézetként működik. Nem pártintézményként, noha a baloldali pártok történetét bemutató iratanyagot és egyéb munkákat bocsát az érdeklődők rendelkezésére. Az intézet a Kúria Alkotmány utcai szárnyában található, s a gazdasági igazgató szerint alapítványi pénzből él – az összeget az állami költségvetés bocsátja az alapítvány rendelkezésére. Ez a támogatás az idén 145 millió forint.
Katona Márta úgy véli, nem biztos, hogy a Kúria alkalmas lenne bíróságnak. Hogy iratok, könyvek tárolására jó-e? Arra sem ideális – válaszolt az igazgató.
Korábban a Néprajzi Múzeum vezetői is úgy nyilatkoztak: szerintük nem való bíróságnak a Kúria. Ám, hogy ennek eldöntését miért nem bízzák a bíróságra, nem fejtették ki. Talán azért, mert nem volt és jelenleg sincs meg a kormányzati elhatározás a két intézmény távozásáról, elhelyezéséről. Lomnici Zoltán szerint mindkettejük részére több konkrét helyszín említtetett már. A kormány ennek a ciklusnak az elején támogatásáról biztosította az igazságszolgáltatást és felmérés is készült mind a Kúriáról, mind pedig a két mostani lakó számára számításba vehető helyszínekről. Ismeretes a Glatz Ferenc által vezetett történeti bizottság véleménye is: a bíróságnak vissza kell kapnia a Kúriát.
Ám a pénz és a döntő elhatározás hiányzik. A költözködés költségét vagy annak többszörösét ugyanakkor a bíróság több év alatt kifizeti bérleti díjra. Nem- csak a fővárosi tábla kétharmada működik ugyanis bérelt épületben, hanem például a főváros munkaügyi bírósága is. Mint Gatter László, a Fővárosi Bíróság (FB) elnöke elmondta, a munkaügyi bíróság kiköltözésével végre sikerült enyhíteni a nyomasztó helyhiányon az FB Markó utca 27. szám alatti épületében. Gond van azonban a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB), a Markó utca 25.-ben is – itt is óriási a tumultus. A bíróságok jogköre egyre bővül, nő a létszám és a technikának is kell a hely. Abból viszont hiány van.
„Ha visszakapnánk a Kúriát, s a Legfelsőbb Bíróság az OIT-vel együtt beköltözhetne oda, felszabadulna a PKKB Markó utca 25. szám alatti épületének igen szép és értékes Szalay utcai traktusa is” – mondta Lomnici Zoltán. Utóbbi épületrészt, az OIT mostani otthonát ekkor visszakapná a Markó utcai szárnyban dolgozó Pesti Központi Kerületi Bíróság. Ezt 1957-ben vették el tőle. Az LB elköltözése a Markó utca 16.-ból pedig azt jelentené, hogy önálló székházhoz jut a Fővárosi Ítélőtábla, hiszen megkapná az LB jelenlegi épületét.
Az igazságszolgáltatás kiebrudalása saját épületeiből egyébként a szocialista táborban megszokott rend szerint zajlott le a háború után. Ekkor volt érvényben az az elképzelés, hogy az állam és a jog elhal, mire beköszönt a kommunizmus. Addig nyugodtan összehúzhatja magát a bíróság. Ráadásul Rákosi Mátyást anno a táblán ítélték el, a Kúria épületében. Ez végképp megpecsételte Iustitia hajlékának sorsát. A Hauszmann Alajos tervei alapján 1893–96 között épült négyszintes igazságügyi palotát ugyanis – melynek nettó alapterülete 15 228 négyzetméter – 1948-ban a Magyar Munkásmozgalmi Intézet kapta meg, egy évvel később pedig a Munkásmozgalmi Múzeum. A Párttörténeti Intézet – a mostani Politikatörténeti Intézet elődje – az MSZMP intézményeként 1957-től székelt az Alkotmány utcai szárnyban, ahol a háború előtt az akkori ítélőtábla dolgozott. Utóbb, 1973-ban került az épületbe – nem csekély stílustöréssel – a Néprajzi Múzeum.
origo.hu
Szétrágja az autót a nyest? Így védekezzünk!
