Már lassan három és fél éve zajlik az orosz–ukrán háború. Bár az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump megválasztása óta szorgalmazza a fegyverszünetet és a békekötést, de egyelőre nem járt sikerrel, az egyeztetések megakadtak. A konfliktus kirobbanása óta téma Európában az orosz energiától való függés csökkentése, a téma összetettsége miatt azonban ez nem annyira egyszerű − ismerteti az előzményeket a Világgazdaság.
Azt követően, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, Kijev érthető módon nem kér az orosz energiahordozókból. És bár az orosz partner leszállítaná a kért energiamennyiséget, az Európai Unió az orosz energiától való teljes függetlenséget tervezi. Ez a leválás azonban felvet több kérdést is, mivel a szóban forgó országok energiaszükséglete nem csökkent, így a szükséges erőforrásokat máshonnan kell beszerezniük. Ez különösen igaz Ukrajna esetében is, hiszen a háború kitörése után teljesen felhagyott az agresszortól való importálással. Volodimir Zelenszkij számára a legkézenfekvőbb a nyugati szomszédaitól vásárolni, vagyis azokból az országokból, amelyeket pont Ukrajna vágott el az orosz energiától.
Az Ukrajinszka Pravda rendszeresen beszámol arról, hogy az ország honnan exportálja a legtöbb áramot, és a lista élén rendszeresen Magyarország szerepel, a második helyezett Szlovákia. Ukrajna nemcsak áramból szorul behozatalra, hanem földgázból is, különösen a fűtési szezonban, vagyis a téli hónapokban, Kijev 511,8 millió köbméter földgázt importált februárban. A szlovák–ukrán gázvita ellenére a legnagyobb mennyiség pont Szlovákiából érkezett földgázból Ukrajnába az év második hónapjában, amit Magyarország követett a második helyen. Ez a két ország együttesen az ukrán gázimport több mint 88 százalékát adta.
