Feljelentési hullám várható

Feljelentéshullámot valószínűsít az alkalmi munkák hétfőtől érvényes kék könyve, a munkaügyi felügyelet ugyanis állampolgári bejelentések alapján is ellenőrizheti, hogy a magánlakásban ténykedő takarító, gyermekfelügyelő, karbantartó vagy magántanár legálisan tevékenykedik-e, azaz a munkaadó család kifizette-e a közteherjegyet a háztartás körül dolgozó alkalmi munkavállaló után.

Kiss Gábor, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi tárca sajtófőnöke elismerte: egy rosszindulatú szomszéd bejelentése nyomán is ellenőrizheti az illetékes szerv, kiváltotta-e a kék könyvet az alkalmi munkavállaló, s a közteherjegyet megvette-e a munkaadó. Úgy fogalmazott: a kék munka bevezetése idealista, de jó szándékú intézkedés, amely azt kívánja elérni, hogy a kertészt, a korrepetitort vagy a bébiszittert alkalmazó tehetősebb réteg fizesse be munkavállalója után a díjat.
Kérdéseket vet fel az is, hogy a jogszerű alkalmi munkavállalást milyen módon tudják majd megvizsgálni a munkaügyi ellenőrök, akik nem jogosultak magánlakásba belépni. Az ellenőrzés módjára vonatkozó kérdésünkre Kiss Gábor közölte: a revizorok általában nem mehetnek be magánterületre, ám ha állampolgári bejelentés alapján jár el a munkaügyi felügyelet, akkor már jogosultak belépni, s ellenőrizni, legálisan foglalkoztatják-e az alkalmi munkavállalókat.
*
A minisztériumi tájékoztatással ellentétesen nyilatkozott Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke, aki kifejtette: a munkafelügyeleti, a munkavédelmi, valamint a magántulajdonról és az alkalmi munkáról szóló törvények nincsenek összhangban egymással: egyes rendelkezések értelmében az ellenőrök nem léphetnek be magánterületre, ám ha mégis bemennek a magánlakásba, akkor is kiüresedik a jogkörük.
Ugyanakkor az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) is sokakban ellenérzéseket váltott ki.
Annak a gazdálkodónak például, aki eddig az eva szerint fizette meg adóját, nem éri meg, hogy az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást, az ekhót válassza, a kézhez kapott jövedelme ugyanis az ekho esetében kevesebb lenne. A Világgazdaság számításai szerint az ekho alkalmazásával az érvényben lévő minimálbérrel kalkulálva az adózó a jelenlegi jövedelmének mintegy negyedét veszítené el. Abban az esetben például, ha az evás vállalkozó havi 203 ezer forint plusz áfát számláz ki partnerének, közel 186 ezer forintot tehet zsebre, míg ha „ekhózna”, csupán 140 ezer forintot vihet haza. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter tegnap szakmai érdekképviseletekkel egyeztetett az ekho fő elveit illetően. A tanácskozáson a felek egyetértettek abban, hogy az ekhót olyan magánszemélyek vehetik igénybe, akik legalább a minimálbér erejéig munkaviszonnyal rendelkeznek, az ekhóba bevonható szakmákra vonatkozóan azonban nem született megállapodás.