Kiskapura játszik a Zalakerámia

Ma lehet utoljára kereskedni a Budapesti Értéktőzsdén a Zalakerámia részvényeivel, mivel a legnagyobb tulajdonos kivezettette a cég papírjait a tőzsdéről. Ezt kisbefektetői kiszorítás követi, ami első olvasatban a tőkepiaci törvény alkalmazása szerint történik, de valójában a törvényi kiskaput használják ki.

Mivel a jogszabály nem rendelkezik a saját tőke értelmezésével, lehetőség van arra, hogy a felvásárló alacsonyabb árat kínáljon a részvényekért. Számításunk szerint 321 millió forint az az összeg, amit a kisbefektetők nem kapnak majd meg – ennyivel kerülhet kevesebbe a tőzsdei kivezetés. A Zalakerámia Rt. anyavállalata és a társaság leányvállalatokkal konszolidált saját tőkéje között 6,5 milliárd forint a különbség, ennyivel kisebb az az összeg, amivel a kiszorításkor kalkulált az rt. többségét birtokló Lasselsberger Kft. A felvásárló részvényenként 2350 forintot ajánl fel, amit az anyavállalat a saját tőkéjéből számított ki, míg a konszolidált saját tőkével számított részvényenkénti érték a 3500 forintot is meghaladja.
*
Legkevesebb 1100 forint különbség van a Zalakerámia egy értékpapírjára vetített konszolidált saját tőke és az anyavállalati saját tőke aránya között, ez az a részvényenkénti öszszeg, amit a Lasselsberger Kft. nem akar kifizetni azon részvényeseknek, akik nem szálltak ki a cégből. A törvény sajátságos olvasata vélhetően botrányt fog okozni a tőkepiacon. A legtöbb elemző – köztük a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) – szerint a tőzsdén forgó részvények értéke a társaságok teljes értékét mutatja. Nem az anyavállalat, hanem a leányvállalatokkal együtt számított érték, ami a tőzsdei árat meghatározza, s mivel jelen esetben tőzsdei cégről beszélünk, nehezen értelmezhető az a felfogás, hogy a kiszorítás során a felvásárló csupán az anyavállalat saját tőkéjével számol.
A Zalakerámia közölte, hogy a fel nem ajánlott részvényeket 2005. augusztus 8-i hatállyal érvénytelenítette, s helyükre a zártkörű társaság részvényeit bocsátotta ki azonos névértékkel és darabszámmal, melyeket értékesíteni fog.
A TEBÉSZ már a tőkepiaci törvény módosításának előkészítésekor jelezte, hogy a Zalakerámia kivezetése problémákba fog ütközni, de a pénzügyi tárca nem foglalkozottaz üggyel – mondta Dióslaki Gábor, a TEBÉSZ elnöke. Megkeresésünkre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jelezte, hogy nem tartozik hatáskörébe a kiszorítási ár meghatározása, hasonló eset már történt, de azt is bírósági úton intézték a felek.